Ukrajna „nem mondott le” a NATO-csatlakozási szándékáról – jelentette ki Olga Sztefanishina európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes, miközben bírálta az Egyesült Államok vezette szövetséget „habozásáért”.
Az El Pais című lapnak adott keddi interjújában Sztefanishina azt állította, hogy a NATO habozása Ukrajna felvételével kapcsolatban, amely 2008-ban kapott meghívást a szervezettől, vezetett a Moszkvával kialakult jelenlegi katonai konfliktushoz, és hozta Vlagyimir Putyin orosz elnököt „oda, ahol most van”.
„Svédország és Finnország a lehető leghamarabb NATO-taggá válik. De biztosan állíthatom, hogy ha ezek az országok még 15 évet vártak volna a tagsági döntésükkel, akkor ők is háborús helyzetben lennének” – állította a miniszterelnök-helyettes, utalva a svéd és a finn kormány közelmúltbeli döntéseire, miszerint az ukrajnai orosz akciók közepette felülvizsgálják a régóta tartó elzárkózás politikájukat a csatlakozásról.
„Folyamatosan azt az üzenetet halljuk, hogy [a NATO] nem akarja feldühíteni Oroszországot, miközben háború van az országomban, és civilek ezrei haltak meg. Ez a társadalom nagy részét frusztrálja” – mondta Sztefanishina.
Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek „minden joga megvan ahhoz, hogy kritikusan viszonyuljon” a NATO vezetőinek „frusztráló” üzeneteihez.
Moszkva, amely régóta úgy tekint a NATO keleti terjeszkedésére, mint biztonsági érdekeit közvetlenül fenyegető veszélyre, februárban Ukrajna esetleges csatlakozását nevezte meg a katonai támadásra vonatkozó döntésének egyik fő okaként.
Ukrajna folyamatosan kérte a NATO-országokat, hogy vezessenek be repüléstilalmi zónát a területe felett, vagy biztosítsanak számára harci repülőgépeket, azonban a kéréseket elutasították, ami Zelenszkij éles bírálatát váltotta ki. Korábban Kijev azt is jelezte, hogy feladná NATO-törekvéseit, és az Oroszország által preferált semleges státuszba is beleegyezne biztonsági garanciákért cserébe, amelyeket eddig hivatalosan nem ajánlottak fel.
Ajánló
A széleskörű beszélgetés során Sztefanishina elárulta, hogy Kijev a héten benyújtja az európai uniós tagsági kérelméhez szükséges kérdőív második részét.
Felszólította továbbá a nyugati országokat, hogy a „stratégiai” döntéseket helyezzék előtérbe a „taktikai” döntésekkel szemben, és a lehető legszigorúbb szankciókat vezessék be Moszkvával szemben.
„Valahányszor olyan nyilatkozatokat hallunk az európai vezetők részéről, amelyekben arról döntenek, hogy rubelben fizetnek [Oroszországnak], vagy hogy nem hajlandók visszautasítani a gázukat, azt taktikai veszteségként kezeljük” – mondta, azt állítva, hogy az ilyen engedmények azt jelentik, hogy ezek az országok „stratégiailag” nem képesek Oroszországot „agresszornak” nevezni, vagy elismerni, hogy Ukrajnában „elképzelhetetlen bűncselekmények” történnek.
Oroszország február végén indított hadműveletet a szomszédos államban, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
Ajánló
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
A nyugati országok kemény szankciókkal válaszoltak Moszkva fellépésére. Az orosz kormány, amely az intézkedéseket törvénytelennek és indokolatlannak tartja, saját ellenszankciók bevezetésével vágott vissza a „barátságtalan államoknak”. Az ellenintézkedések egyike volt az a követelés, hogy a földgázszállításokért rubelben fizessenek.
