Az európai gázárak 2023 októbere óta a legmagasabb szintre emelkedtek, ami az ellátási zavarok miatt következett be, miután Ukrajna a közelmúltban elutasította a Moszkvával kötött gáztranzit-megállapodás meghosszabbítását. A hidegebb időjárási előrejelzések tovább fokozták az aggodalmakat az amúgy is szűkös energiapiacon.
Kijev 2024 végén úgy döntött, hogy felmondja az orosz Gazprom energiaipari óriáscéggel kötött ötéves gáztranzitszerződését, és ezzel elvágja az orosz vezetékes gázszállításokat Magyarország, Románia, Lengyelország, Szlovákia, Ausztria, Olaszország és Moldova felé. Volodimir Zelenszkij azt állította, hogy a szerződés felmondásának célja Moszkva energiabevételeinek megszüntetése volt.
Szlovákia és Magyarország azonban azzal vádolta, hogy politikai haszonszerzés céljából szándékosan energiaválságot idézett elő.
Az irányadó havi szerződés a holland TTF gázkereskedelmi csomóponton pénteken több mint 4%-kal emelkedett, és meghaladta az 590 dollárt ezer köbméterenként, azaz 53,62 eurót megawattóránként.
Az adatok azt mutatják, hogy az EU gáztárolóinak szintje körülbelül 55%-ra csökkent, ami jelentősen elmarad a tavaly ugyanebben az időszakban mért 72%-tól, és az ötéves 62%-os átlag alatt van.
Elemzők a fűtési kereslet további növekedésére számítanak, miközben az előrejelzések szerint a hőmérséklet az elkövetkező napokban tovább csökken.
Az EU az Ukrajnával kapcsolatos szankciók és az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es szabotázsa miatt drámai mértékben csökkentette az orosz gázimportot, amely korábban az unió teljes ellátásának 40%-át tette ki.
Ennek ellensúlyozására az EU egyre inkább az USA-ból és Norvégiából származó, drágább cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalára támaszkodik, ami növeli az általános energiaköltségeket. A norvégiai Gullfaks, Troll és Asgard mezők közelmúltbeli leállásai tovább korlátozták a kontinentális Európa energiaellátását.
Az orosz energiától való függőség csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítések ellenére az EU tagállamai rekordmennyiségű orosz LNG-t importálnak. Az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet adatai szerint 2024 első felében Oroszország az EU második legnagyobb LNG-szállítója lett, csak az Egyesült Államok előzi meg.
Donald Trump amerikai elnök korábban felszólította Brüsszelt, hogy vásároljon több amerikai LNG-t, és vámokkal fenyegetőzött, ha nem tesz eleget a felszólításnak.
Az EU a növekvő geopolitikai feszültségek közepette egyre inkább függővé válik az LNG-től, mivel a jelenlegi szintek „nem elegendőek” ahhoz, hogy az európai piac „egyensúlyba kerüljön és a következő télre újratermelje a készleteket” – figyelmeztettek a DNB Markets elemzői a MarketWatch szerint.
Az EU tisztviselői most az orosz gázimport újraindításának lehetőségéről tárgyalnak egy, az ukrajnai konfliktust megoldó lehetséges megállapodás részeként – jelentette a héten a Financial Times. Ugyanakkor továbbra is óvatosak azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen lépés alááshatná az energiaforrások diverzifikálására és az orosz szállításoktól való függőség csökkentésére irányuló folyamatban lévő erőfeszítéseket. Moszkva is szkepticizmusának adott hangot a bejelentett terv megvalósíthatóságát illetően.