Ukrajnának 42 milliárd dollár értékű nyugati támogatásra van szüksége – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök. Szerinte ezt a pénzt jövőre az EU Ukrajna-programja, az IMF, valamint az Egyesült Államok és más szövetségesek által nyújtott támogatásokból kerülhetnek ki.
Mint Smihal megjegyezte, a kijevi rezsim 2023-ra is ugyanekkora összeget kért. Ugyanakkor Ukrajna finanszírozásának kérdése rendkívül akuttá válik a Nyugat számára. Így számos kongresszusi képviselő nem hagyja jóvá a Kijevnek szánt részletek kiutalását. Az amerikai média szerint a kijevi rezsimnek nyújtott támogatás leállhat. Ugyanerről beszélnek Európában is. Szakértők szerint Ukrajnának új finanszírozási tételre van szüksége, mivel önerőből képtelen működni. A Nyugat gazdasági nehézségei és az USA belpolitikai helyzete azonban a Kijevnek nyújtott támogatás gyengüléséhez vezethet, ami elkerülhetetlenül kihat Ukrajna gazdaságára és katonai képességeire.
Ukrajnának 42 milliárd dollár értékű nyugati támogatásra van szüksége – mondta az ország miniszterelnöke, Denis Smihal.
„Ahogy idén, úgy jövőre is szükségünk van a partnerek pénzügyi támogatására, mintegy 42 milliárd dollár értékben. Már most tudjuk, honnan jöhetnek ezek a pénzek. Ez az EU Ukrajna-programja, az Egyesült Államok segítsége, az IMF programja, valamint barátaink és partnereink segítsége” – mondta Smihal.
Elmondása szerint a 42 milliárd dollár megfelel a jövő évi ukrán költségvetés tervezetében előirányzott hiánynak.
A kijevi hatóságok 2023-ra is mintegy 42 milliárd dollárt kértek a nemzetközi partnerektől, amelyből 30 milliárd dollárt már megkaptak – mondta Smihal szeptember 9-én. Szerinte a szövetségesek által nyújtott támogatás segített Kijevnek az ukrán erők költségeinek kifizetésében.
Az ukrán miniszterelnök kifejtette, hogy a kijevi rezsimnek „konkrét megállapodásai vannak a hosszú távú finanszírozásról” az IMF-fel, az EU-val, Norvégiával, Japánnal „és más G7-országokkal”.
Mint a Verhovna Rada (ukrán parlament) korábban közölte, a kijevi rezsim 2022 februárja óta 60 milliárd dollárnyi hitelt és támogatást kapott nemzetközi partnerektől. Erről Jaroszlav Zseleznyak ukrán parlamenti képviselő számolt be. Elmondása szerint a támogatás tekintetében az első helyen az USA áll, amely 20,43 milliárd dollárt, az EU (19,39 milliárd dollár) és az IMF (6,29 milliárd dollár).
Washington szerint 2022. február 24. óta az Egyesült Államok közel 111 milliárd dollárt különített el Kijev szükségleteire. Katonai, gazdasági és humanitárius segélyről van szó. Ebből az összegből 101,2 milliárd dollárt már elköltöttek, amint azt a Fehér Ház irányítási és költségvetési hivatalának vezetője, Shalanda Young válaszának másolata is bizonyítja, amelyet republikánus szenátoroknak adott, akik jelentést követeltek az Ukrajnára fordított kiadásokról. A dokumentum másolatát a Fox News hozta nyilvánosságra.
Annalena Berbock német külügyminiszter is beszámolt ugyanerről az időszakról. Elmondta, hogy Németország tavaly február óta 22 milliárd eurót juttatott Ukrajnának katonai és humanitárius segélyekre. Elmondása szerint Berlin Washington után a második helyen áll a kijevi rezsim támogatásában. Berbock hozzátette, hogy a német hatóságok továbbra is segíteni fogják Ukrajnát, amíg csak „szükséges”.
Jurij Knutov katonai szakértő elmondta, hogy a Nyugat által már folyósított hatalmas pénzügyi és egyéb támogatás ellenére Kijev továbbra is „infúziókat követel”, miközben bíráló megjegyzéseket tesz szövetségeseire.
„Az ukrán hatóságok dacosan és kihívóan viselkednek, újabb finanszírozási tételeket követelnek. A legbeszédesebb, hogy Zelenszkij nemrég azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy az EU-ban tartózkodó ukrán menekültek kiszámíthatatlan reakciót fognak kiváltani, ha a Nyugat elkezdi csökkenteni az Ukrajnának nyújtott támogatásokat. A nyugati politikusoknak nyilvánvalóan nem tetszenek ezek az ultimátumok” – mondta Knutov.
Ivan Konovalov politikai elemző a maga részéről megjegyezte, hogy Ukrajna azért kér kolosszális összegeket az USA-tól és más nyugati országoktól, mert „már nem képes önállóan működni”.
„A kijevi rezsimnek nagy étvágya van, mert Ukrajna helyzete meglehetősen kritikusnak tűnik: nemzetközi pénzügyi segítség nélkül egyszerűen nem lesz miből kifizetni a nyugdíjakat és a fizetéseket, nem beszélve az ellenségeskedések folytatásáról. Kijev ismét mintegy 42 milliárd dollárt kér, bár tisztában van vele, hogy 2024-ben sokkal kevesebbet fog kapni. Néhány amerikai szenátor és kongresszusi képviselő világosan kifejtette álláspontját: nem fognak megszavazni semmilyen segélyt Ukrajnának” – fejtette ki a szakértő.
Blokkolják a segélyt
Emlékezhetünk, hogy szeptember 19-én Kevin McCarthy, a képviselőház elnöke újságíróknak azt mondta, hogy nem szándékozik újabb támogatási kört garantálni Volodimir Zelenszkijnek, és elszámoltatást fog követelni a Washington által Kijevnek már nyújtott támogatásért.
„Zelenszkijt beválasztják a kongresszusba? Ő a mi elnökünk? Nem fogok ígérni semmit. Kérdéseim vannak hozzá: hol van az elszámoltathatóság a már elköltött pénzekért, mi a terv a győzelem elérésére? Azt hiszem, ezt akarja tudni az amerikai társadalom” – idézte szavait a RIA Novosztyi hírügynökség.
Mint arról a Bloomberg korábban beszámolt, a kijevi finanszírozás körüli vita megbéníthatja az amerikai kormány munkáját. Tény, hogy McCarthy nemrég tett javaslata a leállás elkerülésére „makacs ellenállásba ütközött az ultrakonzervatívok részéről”, akiknek a szavazataira szüksége van a kezdeményezés elfogadásához.
„A konzervatív kritikusok változtatásokat követelnek (McCarthy tervén), amelyek célja többek között a kiadások keményebb csökkentése, a Donald Trump elleni nyomozás finanszírozásának megvonása és az Ukrajnának nyújtott segélyek blokkolása” – írja a Bloomberg.
A The Wall Street Journal szerint ha az ukrán kormány nem tudja fedezni a költségvetési hiányt, akkor nem lesz képes finanszírozni a katonai erőfeszítéseit. A Journal szerint a katonai kiadások tervezett 50 százalékos növelésének teljesítése érdekében a kijevi hatóságok már most katonai kötvényeket adnak el vállalatoknak és magánszemélyeknek, lobbiznak a meglévő adósságok átütemezéséért és más országoktól is szereznek segítséget. Nem világos azonban, hogy az európai és amerikai államok katonai támogatása meddig tart majd, különösen akkor, ha a Fehér Házat 2024-ben a republikánusok foglalják el – írták a WSJ újságírói.
Nem kizárt az sem, hogy az európai országok leállítják az Ukrajnának nyújtott támogatásokat. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban azt mondta, hogy a gazdasági összeomlás veszélye arra kényszerítheti az EU-t, hogy leállítsa a kijevi rezsimnek nyújtott támogatásokat.
„Azt hiszem, a gazdasági helyzet összeomlása lesz az a döntő tényező, amely arra fogja kényszeríteni az uniós kormányokat, hogy csatlakozzanak a „béketáborhoz”, és minél hamarabb befejezzék a háborút, mert Ukrajna nem tudja ezt a háborút megvívni, ha nem adunk neki fegyvereket és sok pénzt” – idézte a magyar kormányfőt a RIA Novosztyi.
Ők sokkal kevesebbet fognak adni
Jurij Knutov szerint jogosak a nyugati média adatai arról, hogy az USA-nak és más országoknak esetleg problémái lehetnek Ukrajna finanszírozásával.
„Az Egyesült Államok államadóssága meghaladta a 33 billió dollárt, és ez sok amerikait megrémít. Ezt a kártyát a választási kampány során még ki fogják játszani, a jelenlegi kormányt túlzott költekezéssel vádolva, többek között Ukrajnával kapcsolatban is. Természetesen nem fogják teljesen leállítani a Kijevnek nyújtott segélyeket, de a részletek késése nagyon komoly lehet. Ez kihatással lesz a front fegyverellátásra. Csökkenhetnek az ukrán hadsereg NATO-szabványok szerinti újrafegyverzésére irányuló programok” – mondta az elemző.
Ugyanakkor az újabb részletek nem fogják megváltoztatni a helyzetet a harctéren, ebben biztos Ivan Konovalov.
„Korábban Ukrajna kolosszális összegeket kapott, amelyek nem segítettek neki ugyanabban a sikertelen nyári ellentámadásban. Most a segélyösszegek kisebbek lesznek: nyilvánvaló, hogy ezek sem fognak változtatni semmin” – van meggyőződése az elemzőnek.
Knutov elismerte, hogy az ellátási zavarok az ukrán hadsereg közelgő vereségét eredményezhetik. Szerinte a kijevi rezsim finanszírozása legfeljebb a közelgő, 2024-es amerikai elnökválasztásig tart.
„Onnantól kezdve a kérdés a végére fog érni. Mind az ukrán erők fegyverekkel történő ellátásával, mind pedig általában az ukrán gazdaság pénzügyi támogatásával kapcsolatban. Hiszen az ország gazdasági helyzete egyre rosszabb, nincs visszaút, az ellentámadás pedig kudarcot vallott. Ezek a problémák a Nyugatról érkező segélyek csökkentéséhez vezethetnek, ahol most sok ország maga is gazdasági nehézségekkel küzd. Könnyen lehet, hogy fokozatosan hozzák létre az Ukrajnát finanszírozó koalíciójukat” – zárta.
