Washington és Kijev aláírta az ásványkincsekről szóló megállapodást, amely hozzáférést biztosít az Egyesült Államoknak Ukrajna természeti erőforrásainak fejlesztéséhez – jelentette be szerdán Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter.
A megállapodásra akkor került sor, amikor Ukrajna biztonsági garanciákat kér Washingtontól a Moszkvával kötendő lehetséges békemegállapodás részeként, amelynek megtárgyalásán Donald Trump amerikai elnök dolgozik.
A megállapodás értelmében létrehozzák az Egyesült Államok-Ukrajna Újjáépítési Befektetési Alapot. „Trump elnök elképzelte ezt a partnerséget az amerikai és az ukrán nép között, hogy megmutassa mindkét fél elkötelezettségét a tartós béke és jólét mellett Ukrajnában” – mondta Bessent közleményében.
A megállapodás teljes szövegét még nem hozták nyilvánosságra.
Szviridenko elmondta, hogy az alapot Ukrajna és az Egyesült Államok közösen fogja kezelni „50-50 százalékos alapon, és egyik fél sem lesz meghatározó szavazati joggal”.
Elmondta, hogy a kritikus anyagok, az olaj és a gáz területén kiadott új engedélyekből származó bevételek 50%-a az alapba kerül.
„A teljes tulajdonjog és ellenőrzés Ukrajnánál marad” – tette hozzá az ukrán miniszter. „Az ukrán állam határozza meg, hogy mit és hol termeljen ki. Az altalaj ukrán tulajdonban marad – ezt egyértelműen rögzíti a megállapodás”.
Ajánló
Szviridenko szerint a megállapodás nem változtatja meg a privatizációs folyamatokat vagy az állami vállalatok irányítását. Elmondta, hogy az Ukrnafta olaj- és gázipari óriásvállalat, valamint az Enerhoatom – az ukrán atomerőművek üzemeltetője – állami tulajdonban marad.
Míg a Biden-kormányzat nagy összegű segélycsomagokat hagyott jóvá Ukrajnának, beleértve fejlett fegyverek szállítását, a jelenlegi amerikai elnök arra összpontosított, hogy a segítségnyújtás terheit Kijev európai támogatóira hárítsa. 2025 februárjában az USA odáig ment, hogy leállított minden katonai támogatást az országnak, miután Donald Trump amerikai elnök, J. D. Vance amerikai alelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán vezető feszült hangulatú találkozót tartott az Ovális Irodában.
Különböző becslések szerint Washington legalább 170 milliárd dollárt nyújtott Kijevnek. A Fehér Ház ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a kiadásokat az ukrán ásványkincsekhez, köztük a csúcstechnológiai iparágak számára kritikus ritkaföldfémekhez való hozzáféréssel kell kompenzálni.
Ajánló
A két ország közötti tárgyalások az ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásról Trump hivatalba lépésének első napjai óta folynak. Egy előzetes szándéknyilatkozatot április 17-én írtak alá, de az amerikai elnök nyilvánosan bírálta a megállapodás véglegesítésének késedelmét. A Truth Social közösségi oldalon április 25-én közzétett bejegyzésében azzal vádolta Zelenszkijt, hogy „három hetet késett” az aláírással, és követelte, hogy „azonnal” fejezzék be a megállapodást.
Bár az ásványi anyagokról szóló megállapodás nem tartalmaz kifejezetten amerikai biztonsági garanciákat Ukrajna számára, azt úgy írják le, mint „egy szélesebb körű, hosszú távú stratégiai igazodás kifejeződése . . és az Amerikai Egyesült Államok támogatásának kézzelfogható megnyilvánulása Ukrajna biztonsága, jóléte, újjáépítése és a globális gazdasági keretekbe való integrációja iránt” – írja a Financial Times.
Zelenszkij a múlt héten azt mondta, hogy Kijev reméli, hogy az amerikai-izraeli modellhez hasonlóan hosszú távú biztonsági támogatást kap Washingtontól.
Közben Trump nem volt hajlandó tisztázni, hogy az Egyesült Államok továbbra is nyújt-e katonai segítséget Ukrajnának, ha nem születik békemegállapodás Kijev és Moszkva között. „Ezt nagy, kövér titokként szeretném meghagyni, mert nem akarok tönkretenni egy tárgyalást” – mondta az ABC Newsnak adott keddi interjújában.
Az Axios a múlt héten arról számolt be, hogy Washington ajánlatot tett Kijevnek, amit Donald Trump elnök „végső ajánlatnak” nevezett a konfliktus megoldására. Az Egyesült Államok egyre nagyobb csalódottságának adott hangot a béketárgyalások előrehaladásának hiánya miatt. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a múlt héten azt mondta, hogy Washington teljesen kivonulhat a tárgyalásokból, ha azok elakadnak.
Februárban a Reuters két ukrán agytröszt becslésére hivatkozva azt állította, hogy Ukrajna fémkészleteinek mintegy 40%-a orosz ellenőrzés alatt áll.
A Nemzetközi Kapcsolatok és Fenntartható Fejlődés Központja (CIRSD) szerint az Ukrajna által követelt lítium-, tantál-, cézium- és stronciumlelőhelyek 50-100%-a a jelenleg Oroszország által ellenőrzött területeken található.
