Ukrajna 50 milliárd dollár pénzügyi támogatást kért a G7-országoktól, hogy fedezze a költségvetési hiányt, amelyet nagyrészt az Oroszországgal fennálló katonai konfliktus okozott. A felhívást Oleh Ustenko, a kijevi kormány gazdasági tanácsadója tette vasárnap egy televíziós interjúban.
Kijev azt is fontolgatja, hogy 0%-os kamatozású kötvényeket bocsát ki a költségvetési hiány áthidalására, mivel az ország jelenleg havi 7 milliárd dolláros becsült hiánnyal küzd.
Bár egyelőre nem született megállapodás az új pénzügyi támogatásról, Ustenko azt állította, hogy a kérdést a következő héten „aktívan megvitatják” Ukrajna nyugati támogatóival.
Eközben a Világbank 1,5 milliárd dolláros támogatási csomagot készít elő az ország számára. A hitel tartalmazni fog egy 1 milliárd dolláros kifizetést a fejlesztési hitelező legszegényebb államoknak szánt alapjából. A támogatás az intézmény által múlt hónapban jóváhagyott mintegy 923 millió dollár összegű gyorsfinanszírozáson felül érkezik.
Az Egyesült Államok és a NATO szintén dollármilliárdokat küldött Ukrajnának, bár nem pénz, hanem halált okozó katonai segély formájában.
A Fehér Ház éppen a múlt héten hagyott jóvá újabb 800 millió dollárt fegyverekre, lőszerre és egyéb katonai támogatásra, beleértve tüzérségi rendszereket, lövedékeket, páncélozott személyszállító járműveket és helikoptereket. Ez kevesebb mint egy hónappal azután történt, hogy Washington a múlt hónapban 800 millió dolláros csomagot küldött Kijevnek légvédelmi rendszerekből, lőfegyverekből, lőszerekből és páncélosokból.
Washington hozzájárulását az Európai Unió és több tagállam, köztük Németország és Svédország is kiegészítette, amelyek közül néhányan megsértették saját, régóta fennálló politikájukat – miszerint nem nyújtanak halált okozó fegyverekből álló segélyt háborús országoknak – amikor többek között más katonai felszerelésekkel együtt páncéltörő fegyverekkel, Stinger rakétákkal és páncélozott járművekkel árasztották el Ukrajnát.
Ajánló
Azonban még az USA és NATO-szövetségesei folyamatos katonai támogatásának közepette is, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videót tweetelt, amelyben felszólította a világ többi részét, hogy #ArmUkraineNow – (vagyis #FegyverezdfelUkrajnátMost) hastaggel kért felszereléseket, ami nagyon konkrét listával egészített ki. Az ukrán vezető azt közölte, hogy amennyiben az országok nem teljesítenék „kérését”, Lengyelország, Moldova, Románia és a balti államok gyorsan az orosz hadsereg tankjai alá kerülnének.
Moszkva többször is kijelentette, hogy nem tervezi még Ukrajna megszállását sem, nemhogy a szomszédos országok lerohanását, de ez a retorika Zelenszkij kedvence lett.
Oroszország február végén indította el katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött megállapodások célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
Ajánló
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
