Volodimir Zelenszkijnek „meg kell állapodnia” Kijev és Moszkva közötti konfliktus rendezéséről – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal Anchorage-ban tartott háromórás tárgyalások után, amelyek az első csúcstalálkozójuk voltak a 2018-as helsinki találkozó óta.
Pénteki interjújában a Fox Newsnak Trump „nagyon meleg hangulatú találkozóról” beszélt, hozzátéve, hogy a felek „elég közel állnak” a konfliktus megoldásához. Hangsúlyozta, hogy Kijevnek támogatnia kell a békefolyamatot, ha sikerre akar jutni.
Arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna Zelenszkijnek, Trump így válaszolt: „Kössön megállapodást”, hozzátéve, hogy szerinte Putyin „szeretné, ha ez megtörténne”.
„Tényleg Zelenszkij elnökön múlik, hogy ez megvalósuljon. És azt is mondanám, hogy az európai országoknak is kicsit be kell avatkozniuk” – tette hozzá az amerikai elnök.
Trump kijelentette, hogy kész közvetíteni Putyin és Zelenszkij közötti közvetlen tárgyalásokon. „Ha szeretnék, ott leszek a következő találkozón… Nem azért, mert ott akarok lenni, hanem mert biztos akarok lenni, hogy megkötik a megállapodást. És elég jó esélyünk van rá, hogy sikerüljön.”
Mindkét vezető produktívnak minősítette a találkozót, bár Ukrajnával kapcsolatban nem jelentettek be megállapodást.
Putyin korábban nem zárta ki a közvetlen tárgyalásokat Zelenszkijjel, de hangsúlyozta, hogy azok előtt jelentős előrelépésnek kell történnie a konfliktus rendezésében.
Moszkva aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Zelenszkijnek van-e joga kötelező érvényű megállapodásokat aláírni, tekintve, hogy elnöki mandátuma tavaly lejárt, és az ukrán vezető a hadiállapotra hivatkozva elutasította új választások kiírását.
Az ukrán csapatok hónapok óta visszaszorulnak, Moszkva pedig előrenyomul a Donbasszban, Harkovnál és Szumiban.
Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen megállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna elkötelezettségét a NATO-semlegesség, a demilitarizáció és a nácimentesítés mellett, valamint a helyszínen kialakult új területi valóság elismerését, beleértve a Krím, Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporizzsja régiók státuszát, amelyek mindegyike újraegyesült Oroszországgal a helyi népszavazások után.
