Donald Trump amerikai elnök elárulta, hogy a Vatikánban tartott találkozójuk során Volofimir Zelenszkij „nyugodtabban” viselkedett, és nyitottabbnak tűnt a Moszkvával való „megállapodásra”, mint az Ovális Irodában történt hírhedt találkozásuk során.
A vasárnap az Air Force One fedélzetére való felszállás előtt újságíróknak nyilatkozva Trump elmondta, hogy a Zelenszkijjel folytatott legutóbbi megbeszélésének hangvétele jelentősen különbözött a februári „kis vitájukhoz” képest, amelynek során az ukrán delegációt kidobták a Fehér Házból.
„Nyugodtabbnak látom őt. Szerintem megérti a képet. És szerintem alkut akar kötni. Nem tudom, hogy [korábban] akart-e alkut kötni. Azt hiszem, alkut akar kötni” – mondta Trump.
A hét elején Trump a Time magazinnak azt mondta, hogy „a Krím Oroszországnál marad” bármilyen békemegállapodás esetén, megjegyezve, hogy még Zelenszkij is „megérti” a valóságot, az ellenkezőjét állító nyilvános nyilatkozatok ellenére. Arra a kérdésre, hogy szerinte Zelenszkij most már kész-e „feladni” a félszigetet, Trump így válaszolt: „Ó, azt hiszem, igen”.
Zelenszkij többször és nyilvánosan kitartott amellett, hogy Kijev soha nem fogja hivatalosan elismerni a Krímet orosz területnek – ezt az álláspontot Trump korábban „a béketárgyalások szempontjából nagyon károsnak” minősítette.
Annak ellenére, hogy Zelenszkijt olyasvalakinek ábrázolta, aki „valami jót akar tenni az országért”, Trump elárulta, hogy az ukrán vezető ismét több katonai támogatást kért Washingtontól.
„Azt mondta nekem, hogy több fegyverre van szüksége, de ezt már három éve mondja” – jelentette ki Trump.
Az amerikai elnök megjegyezte, hogy Kijev „nagyon nehéz helyzetben van, sokkal nagyobb erőkkel” harcol – és hangsúlyozta, hogy „segített nekik, amikor 350 milliárd dollár értékben adtunk nekik fegyvereket vagy készpénzt”.
„Több fegyverre van szüksége, és meglátjuk, mi történik Oroszországgal kapcsolatban” – tette hozzá Trump, megjegyezve, hogy »csalódott« Moszkva újabb ukrajnai csapásai miatt.
Miután a Vlagyimir Putyin elnök által a múlt hétvégén bejelentett húsvéti tűzszünet idején rövid ideig szüneteltek a harcok, az orosz hadsereg az elmúlt héten több nagy hatótávolságú csapást mért ukrán katonai és ipari célpontokra. Moszkva fenntartotta, hogy csak a kijevi erők által használt katonai létesítményeket és létesítményeket veszi célba, és visszautasította azokat a vádakat, hogy szándékosan polgári célpontokat támad.
Moszkva megismételte továbbá, hogy kész előfeltételek nélkül tárgyalni Kijevvel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy a kérdés szóba került Putyin elnök és Trump különmegbízottja, Steve Witkoff pénteki találkozóján.
Orosz tisztviselők következetesen hangsúlyozták, hogy minden hosszú távú, életképes rendezésnek tükröznie kell a területi realitásokat a helyszínen, és foglalkoznia kell a konfliktus kiváltó okaival. Több jelentés szerint Washington javaslata a konfliktus befagyasztására törekszik a jelenlegi frontvonalak mentén, és a Krím Oroszország részeként való elismerésére. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban kijelentette, hogy – Zelenszkijjel ellentétben – Moszkva nem kívánja a tárgyalások bizalmas részleteit megvitatni az Egyesült Államokkal a folyamat lezárultáig.
