Vlagyimir Putyin orosz elnök már nem tiszteli az amerikai vezetést, és ezt a tisztelet hiányát azzal demonstrálja, hogy „állandóan” atomfegyverekről beszél – panaszolta Donald Trump volt amerikai elnök.
Trump vasárnap egy nebraskai nagygyűlésen felszólalva azt mondta, hogy Joe Biden kormányával ellentétben az ő vezetése alatt „Amerika erős volt, Amerikát tisztelték, mint talán még soha”.
„Most más országok vezetői még az Egyesült Államok elnökének telefonhívásaira sem válaszolnak” – mondta, nyilvánvalóan azokra a márciusi jelentésekre utalva, amelyek szerint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetői nem voltak hajlandóak telefonbeszélgetést folytatni Bidennel a megugró olajárak megvitatására.
Trump szerint Bidennek „fogalma sincs, mi történik”, utalva egy nemrégiben történt incidensre, amikor a 79 éves Biden látszólag úgy ajánlott fel egy kézfogást, hogy senki sem volt ott, aki fogadta volna azt. Putyin viszont „állandóan atomfegyverekről beszél” – mondta Trump.
Trump azt állította, hogy korábban senki „soha nem beszélt atomfegyverekről”. „Nem beszélünk atomfegyverekről, egyszerűen nem beszélünk róla, túlságosan pusztító” – mondta Trump, rámutatva arra is, hogy kormánya „teljesen átépítette” nukleáris arzenálját, mert „mások” is ezt tették.
Putyin csak azért beszél most erről, „mert nem tiszteli” az amerikai vezetést – mondta Trump.
Oroszország ukrajnai támadása az USA Biden alatti „gyengesége” és „inkompetenciája” miatt történt, amit szerinte az Afganisztánból való elhamarkodott kivonulás is bizonyított tavaly.
Múlt héten Putyin óva intette a külső erőket attól, hogy beavatkozzanak az ukrán konfliktusba, és „villámgyors” választ ígért minden ilyen akcióra, Moszkva legfejlettebb fegyverzetének bevetésével. Hozzátette, hogy az orosz hatóságok már meghoztak minden szükséges döntést egy ilyen válaszlépés előkészítésére.
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nemrégiben adott interjúban elmondta, hogy amikor Trump még elnök volt, Moszkva megpróbálta meggyőzni őt, hogy ismét elkötelezze magát az amerikai és a szovjet vezetők 1987-es kijelentése mellett, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyen háborút soha nem szabad vívni. Míg a Trump-kormányzat elutasította ezt, Joe Biden gyorsan egyetértett Moszkvával – mondta Lavrov.
Hozzátette azonban, hogy az elmúlt hónapokban a helyzet olyan mértékben romlott, hogy valós és komoly atomháborús fenyegetés áll fenn.
Február végén, néhány nappal az Ukrajna elleni katonai támadás megindítása után az orosz elnök elrendelte az ország nukleáris erőinek magas harckészültségbe helyezését, az Oroszország elleni „törvénytelen szankciókra” és a nyugati tisztségviselők „agresszív nyilatkozataira” hivatkozva.
Oroszország február végén küldte csapatait Ukrajnába, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
