Donald Trump amerikai elnök követelte, hogy a NATO-tagok hagyjanak fel az orosz olaj vásárlásával, és támogassák a Kínára kivetett magas vámokat, ami szerinte véget vethet az ukrajnai konfliktusnak.
Szombaton a Truth Socialon közzétett bejegyzésében Trump bírálta a NATO-országokat azért, amit ő úgy fogalmazott, hogy nem hajlandók elég messzire menni a Moszkva és Kijev közötti ellenségeskedés leállításához.
„Készen állok jelentős szankciók bevezetésére Oroszország ellen… ha az összes NATO-tagállam leállítja az olajvásárlást Oroszországból” – írta.
Azt állította, hogy a NATO elkötelezettsége „a győzelem iránt messze nem 100%-os, és egyesek orosz olajvásárlása sokkoló”, hozzátéve, hogy „ez jelentősen gyengíti a tárgyalási pozíciótokat és alkupozíciótokat Oroszországgal szemben”.
Az amerikai elnök azt is javasolta, hogy a NATO-tagok 50–100%-os vámot vessenek ki Kínára, amelyet szerinte az ukrajnai konfliktus befejezése után feloldanának, és ezt Oroszország elleni további nyomásgyakorlásként ábrázolta, hogy az ország szüntesse be az ellenségeskedést.
A konfliktus 2022-es eszkalálódása óta Peking semleges szereplőként pozícionálja magát, és ragaszkodik ahhoz, hogy egyik félnek sem nyújt segítséget.
A NATO tisztviselői és az EU tagállamainak vezetői még nem kommentálták Trump felhívását.
Trump bejegyzése akkor jelent meg, amikor az Egyesült Államok arra ösztönözte az EU-t, hogy ne csak Kínára, hanem Indiára is vezessen be további vámokat az orosz olaj folyamatos importja miatt.
A CNBC-nek adott interjúban az Európai Bizottság szóvivője nem hozta nyilvánosságra a folyamatban lévő tárgyalások részleteit, de elmondta, hogy az EU „minden releváns globális partnerrel, beleértve Indiát és Kínát is, együttműködik a szankciók végrehajtása érdekében”.
Eközben az EU befejezi a 19. szankciós csomag kidolgozását Oroszország ellen. Bár a pontos megfogalmazás még nem ismert, várhatóan az ország olajexportját és banki szektorát fogja célba venni.
Bár az EU ígéretet tett arra, hogy 2027-ig teljesen megszünteti az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját, néhány tagállama, elsősorban Magyarország és Szlovákia, ellenezte a javaslatot, hivatkozva arra, hogy országuk a Druzsba-vezetéken keresztül szállított nyersolajra támaszkodik.
Oroszország „illegálisnak” minősítette a nyugati szankciókat, kijelentve, hogy azok nem csak nem tudták megakadályozni a nemzetgazdaság összeomlását, hanem ösztönzőleg hatottak a hazai fejlődésre.
