Donald Trump volt amerikai elnök szombaton New Hampshire-ben egy 2024-es kampányrendezvényen azt állította, hogy megválasztása esetén gyorsan közvetíteni tudná a békés rendezést Oroszország és Ukrajna között. Egyúttal Joe Biden elnök külpolitikáját is bírálta.
“Gyengeségével és hozzá nem értésével Joe Biden a harmadik világháború szélére sodort minket” – mondta Trump.
Megfogadta, hogy “erővel hozzuk vissza a békét”, kijelentve, hogy a Moszkva és Kijev közötti fegyveres konfliktus nem következett volna be, ha ő még hivatalban van.
“Az én személyiségem tartott minket távol a háborútól” – mondta.
“Ha én lettem volna az elnök, nem lett volna háború Oroszországgal Ukrajnában”.
Még most is, a hatalmas emberveszteségek és az ország [Ukrajna] nagy részének pusztulása ellenére is békeszerződést kötnék … 24 órán belül.
A kijelentés akkor hangzott el, amikor egyes republikánusok megkérdőjelezték, hogy megfelelő-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély jelenlegi összege.
Pénteken négy republikánus képviselőházi képviselő levelet küldött Bidennek és Lloyd Austin védelmi miniszternek, amelyben aggodalmukat fejezték ki Washington azon döntése miatt, hogy Kijevnek M1 Abrams harckocsikat biztosítanak.
Ukrán tisztviselők korábban azt mondták, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország feladja az újonnan bekebelezett területeit. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly aláírt egy rendeletet, amelyben kijelentette, hogy “lehetetlen” tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Zelenszkij szerdán megismételte, hogy nem érdekelt a Putyinnal való találkozásban.
Moszkva eközben többször is elfogadhatatlannak nevezte az ukrán feltételeket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt hónap végén azt mondta, hogy az ukrán vezetést “arcátlan ruszofóbok” uralják, és képtelen tárgyalni.
Oroszország február végén katonai műveletet indított Ukrajnában, arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a donbászi lakosságot, és Kijev nem hajtja végre a 2014-15-ös minszki békemegállapodásokat. A Donyecki és Luganszki Népköztársaságok két másik volt ukrán területtel – Herszon és Zaporozsjei területtel – együtt a szeptemberi népszavazások után csatlakoztak Oroszországhoz. A Krím ugyanezt tette röviddel a 2014-es kijevi puccs után.
