A republikánus elnökjelölt, Donald Trump azt ígérte, hogy drasztikusan csökkenti az Egyesült Államok által alkalmazott szankciókat, ha novemberben megnyeri a választásokat.
A New York-i Gazdasági Klubban csütörtökön tartott fellépésén Trumpot arról kérdezték, hogy tervezi-e Washington Oroszországgal és más országokkal szembeni gazdasági korlátozásainak „megerősítését vagy módosítását”.
„A lehető legkevesebb szankciót akarom alkalmazni” – válaszolta, kifejtve, hogy »probléma« van azzal, hogy az Egyesült Államok széles körben támaszkodik az ilyen szankciókra, mert »végső soron megöli a dollárt, és megöl mindent, amit a dollár képvisel«.
„Fontos”, hogy a dollár maradjon a nemzetközi tartalékvaluta – hangsúlyozta a volt elnök.
„Ha elveszítenénk a dollárt mint világvalutát, az szerintem egy háború elvesztésével lenne egyenértékű, akkor harmadik világbeli országgá válnánk. És ezt nem hagyhatjuk” – mondta.
Trump, aki 2017 és 2021 közötti hivatali ideje alatt különböző korlátozásokat vezetett be Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen, elismerte, hogy ő maga is „szankciók alkalmazója” volt.
„Nagyon erőteljesen alkalmazom a szankciókat azokkal az országokkal szemben, amelyek megérdemlik. Aztán le is veszem őket, mert, nézd, elveszíted Iránt, elveszíted Oroszországot. Kína megpróbálja elérni, hogy a saját valutája legyen a domináns valuta… mindezek a dolgok megtörténnek” – mondta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét elején ragaszkodott ahhoz, hogy egyetlen más [amerikai] elnök sem vezetett be annyi korlátozást és szankciót Oroszország ellen, mint Trump.
A demokrata elnökjelölt Kamala Harrisről szólva Putyin azt mondta, hogy „nagyon ragályos nevetése van, ami azt mutatja, hogy minden rendben van neki… de ha minden olyan nagyszerű Harris asszonynak, talán tartózkodna attól, hogy így viselkedjen [ha megnyeri a választást]”?
Az Egyesült Államok és szövetségesei rekordszámú, 22 ezer szankciót vetettek ki Moszkvára 2014 óta, amikor a Krím újra Oroszországhoz csatlakozott, és a nyugati támogatású kijevi puccsot követően konfliktus tört ki Ukrajna és a donbasszi köztársaságok között. A korlátozások száma az egekbe szökött, miután 2022 februárjában Moszkva hadműveletet indított Ukrajna ellen. Az orosz hatóságok törvénytelennek ítélték a szankciókat, és nyugati tisztviselők beutazási tilalmával és más lépésekkel válaszoltak.
Júliusban a Washington Post arról számolt be, hogy a világ országainak egyharmada, köztük az alacsony jövedelmű országok 60%-a áll jelenleg valamilyen formában amerikai szankciók hatálya alatt. A lapnak nyilatkozó források szerint káosz uralkodik a Külföldi Eszközök Ellenőrzési Hivatalánál (OFAC), mivel az már nem tudja kezelni a gazdasági szankciók ilyen bonyolult hálójának fenntartásával járó munkaterhet.
