Törökország igazságtalannak és elfogultnak ítélte az Európai Bizottság éves bővítési jelentését, miután az unió azzal vádolta Ankarát, hogy visszalépett a demokratikus normák terén, ugyanakkor azt javasolta, hogy kezdjenek tagsági tárgyalásokat Ukrajnával.
A török külügyminisztérium csütörtökön reagált az Európai Bizottság legutóbbi országjelentésére, „igazságtalannak és elfogultnak” nevezve azt, valamint „aggasztónak kontinensünk jövője szempontjából”.
„Kategorikusan elutasítjuk az alaptalan állításokat és az igazságtalan bírálatokat” – áll a minisztérium közleményében.
„A Törökországgal szembeni igazságtalan vádak különböző alapvető jogi kérdésekben… rávilágítanak e megközelítés őszintétlenségére és egyértelmű kettős mércére”.
Az EU végrehajtó szárnyának szerdán közzétett éves felülvizsgálata felvázolta, hogy Törökország végrehajtotta-e azokat az átfogó politikai változtatásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az EU-tagsághoz szükséges előírásoknak. A jelentés szerint azonban Ankara nem tett előrelépést egy sor kérdésben, köztük a korábban ajánlott igazságügyi, jogi és közigazgatási reformok terén.
„A bírák és ügyészek felvételére és előléptetésére vonatkozó objektív, érdemeken alapuló, egységes és előre meghatározott kritériumok hiánya továbbra is aggodalomra ad okot” – mondta a bizottság, és a demokratikus normák és a jogállamiság terén „súlyos visszalépést” állapított meg.
Az EU emellett Törökországnak az izraeli-gázai konfliktussal kapcsolatos álláspontját is kifogásolta, azzal vádolva a tisztviselőket, hogy „a Hamász terrorista csoportot támogató retorikával”, valamint azzal, hogy nem ítélték el a fegyveresek múlt hónapban Izrael ellen elkövetett halálos támadását.
A török külügyminisztérium közölte, hogy „dicséretként” fogja fel ezeket a kritikákat, és megvédte Ankara „elvi álláspontját a Hamász-Izrael háborúval kapcsolatban”, miközben képmutatással vádolta az EU Bizottságát.
„Az EU a történelem rossz oldalán áll egy olyan mészárlással szemben, amely a középkor sötétségére emlékeztet” – mondta a minisztérium Izrael gázai katonai tevékenységéről.
„Az EU-nak nem szabad elfelejtenie, hogy az egyetemes értékeken, a nemzetközi jogon és a humanitárius elveken alapuló politikát nem lehet Ukrajnára korlátozni…, hanem azt egyetemesen kell folytatni, beleértve a Közel-Keletet is”.
A már NATO-tag Törökország régóta törekszik arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, és a tagságról szóló hivatalos tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg. A folyamat azonban az elmúlt években megrekedt, mivel az EU továbbra is széles körű reformokat követel, és az Európai Parlament 2019-ben a csatlakozási tárgyalások felfüggesztéséről szavazott.
Miközben szerdán az Európai Bizottság bírálta Törökország kormányzását, azt javasolta, hogy indítsanak tagsági tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, amint a két ország befejezi az unió által megkövetelt reformokat. Ursula von der Leyen, az EB elnöke azt állította, hogy Kijev a Moszkvával fennálló konfliktus közepette is „mélyreható reformokat” hajtott végre az országban. Kijelentette továbbá, hogy Ukrajna már „végrehajtotta a tagsághoz szükséges lépések 90%-át”, amelyeket az unió tavaly határozott meg.