Csaknem 10 százalékos részesedést vásárol a Jamal elnevezésű cseppfolyósított földgázkitermelő megaprojektben a kínai Selyemút Alap az orosz Novatektől – jelentették be Pekingben, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök kínai Győzelem napi látogatásához kapcsolódóan mintegy 30 együttműködési dokumentumot írtak alá. A második legnagyobb orosz gázipari vállalat és a kínai fél először augusztusban tárgyalt az 1,4 milliárd dolláros üzletről – számolt be a China Daily című lap pénteki számában.
A Jamal a Kara-tengerbe nyúló félsziget Északnyugat-Szibériában, amely alatt Oroszország legnagyobb földgázmezői találhatók. A projektben a Novateknek 60 százalékos részesedése van, a francia Total és a kínai állami kőolaj- és földgázvállalat, a CNPC 20-20 százalékkal rendelkezik. A Selyemút Alapot 2014 decemberében 40 milliárd dollár alaptőkével hozták létre, alapvető célja a Kelet- és Közép-Ázsiát Európával összekötő Új Selyemút elnevezésű kínai kezdeményezéshez kapcsolódó beruházások támogatása. Ez az első befektetése Oroszországban és – Pakisztán után – a második külföldön.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök jelenlétében a Gazprom orosz energetikai cég és a CNPC képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá az orosz Távol-Keletről Kínába irányuló földgázszállításokról. Az orosz óriás olajvállalat, a Rosznyefty pedig egyrészt a ChemChina kínai állami vegyipari vállalatban kíván 30 százalékos részesedéshez jutni, másrészt ajánlatot tett a kínai Sinopec-kel közösen a Jurubcseno-Tohomszkoje olajlelőhely közös kitermelésére. A Sinopec, Ázsia egyik legnagyobb olajfinomító és petrokémiai konszernje stratégiai befektetési megállapodást kötött arról, hogy részesedést kíván szerezni a Szibur gázfeldolgozó és petrokémiai holdingban.
A China Daily az egyre intenzívebbé váló kínai-orosz energiaügyi együttműködést illusztrálva utalt rá, a Gazprom és a CNPC tavaly egy 30 évre szóló, 400 milliárd dollár értékű szerződést kötött évi 38 millió köbméter földgáz Kínába szállításáról 2018-tól, az úgynevezett keleti útvonalon. Egy idén májusban szentesített megállapodás pedig azt biztosítja, hogy a nyugati gázszállítási útvonalon évente 30 millió köbméter földgáz érkezhessen Kínába. Amint a szállítások mindkét vonalon beindulnak, Kína lesz az orosz földgáz legnagyobb felhasználója. Moszkva és Peking további közös szállítási és infrastrukturális projektekben is gondolkodik.
Nemrégiben megegyeztek például egy Moszkva és Kazany közötti gyorsvasúti beruházás közös finanszírozásáról. A 770 kilométeres vonal várhatóan 2020-ra készül el. Kínai részről a szükséges 21,4 milliárd dollárból 5,8 milliárdot biztosítanak. Kazanyból valószínűleg tovább fogják vezetni Kínába, ami azt jelenti, hogy az új vasútvonal Kazahsztánon keresztül köti majd össze Pekinget és Moszkvát, s így a vasút fontos szerepet kaphat az Új Selyemút projektben.
Megfigyelők arra is emlékeztetnek, hogy a két ország kereskedelmi elszámolásaiban már alkalmazzák a nemzeti valutákban történő elszámolást, amivel igyekeznek az amerikai dollár és más devizák árfolyamváltozásait kiküszöbölni. A felek szerették volna, ha a kétoldalú kereskedelmi forgalom az idén eléri a 100 milliárd dollárt, de Kína csökkenő olajigénye és az árak mérséklődése miatt ennek teljesülését megfigyelők megkérdőjelezik. Oroszországnak Kína az Európai Unió után a második legnagyobb kereskedelmi partnere.
