Az Egyesült Államok csendben zöld utat adott Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú csapásokat mérjen orosz területen belüli célpontokra – jelentette pénteken a The Times saját forrásokra hivatkozva. A Pentagon a jelek szerint megváltoztatta álláspontját az ügyben, mivel már kevésbé aggódik amiatt, hogy az ilyen támadás eszkalálhatja a konfliktust.
A lapnak nyilatkozó amerikai védelmi forrás szerint a Pentagon most már „nem mondja azt Kijevnek, hogy ‘ne mérjen csapást az oroszokra [Oroszországban vagy a Krímben].
„Nem mondhatjuk meg nekik, hogy mit tegyenek. Rajtuk múlik, hogyan használják a fegyvereinket” – mondta, hozzátéve, hogy Washington csak azt követeli, hogy Kijev tartsa be a nemzetközi jogot és a genfi egyezményeket, amikor az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használja.
A Pentagon azonban felülvizsgálta az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos fenyegetések értékelését, különösen arra vonatkozóan, hogy a Kijevnek nyújtott fegyverek kiválthatnak-e közvetlen összecsapást a NATO és Oroszország között – áll a jelentésben.
„Még mindig ugyanazokat az eszkalációs számításokat alkalmazzuk, de az eszkalációtól való félelem a kezdetek óta megváltozott” – mondta egy amerikai tisztviselő a kiadványnak, azzal érvelve, hogy a számítás megváltozott „az oroszok által az ukránok ellen alkalmazott brutalitás” miatt.
Ennek fényében a Pentagon tisztviselői most állítólag „komolyan” fontolóra veszik Ukrajna kérését olyan nagy hatótávolságú fegyverekre, amelyeket mélyen Oroszország belsejében végrehajtott csapásokra lehetne használni.
„Semmi sem került le az asztalról” – mondta a The Timesnak egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő.
A hónap elején Ukrajna támadást indított két orosz légi támaszpont ellen Rjazan és Szaratov régiókban, mindkettő több száz kilométerre a Kijev által ellenőrzött területtől, az orosz védelmi minisztérium szerint több „szovjet gyártmányú” drónt használva. A rajtaütés során három katonatiszt halálos sebesülést szenvedett, további négyet pedig kórházba szállítottak.
Kedden, a támadást követően Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt állította, hogy Washington „nem bátorította és nem tette lehetővé, hogy az ukránok Oroszországon belül csapást mérjenek”.
A jelentés apropóját az adta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön azt állította, hogy bár Washington és Kijev egyetért abban, hogy az ukrán erők nem fognak az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel támadni a legtöbb orosz területre, de ez nem vonatkozik a Krímre.
Szeptemberben Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy amennyiben Kijevnek nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítana, az átlépné a „vörös vonalat”, és Amerikát „a konfliktus közvetlen részesévé” tenné.
