Volodimir Zelenszkij ukrán elnök várhatóan „nagy átszervezést” indít az ország katonai és politikai vezetésében – jelentette a Time magazin az államfő tanácsadóira hivatkozva.
A fenyegető átszervezés célja, hogy „felelősségre vonást” mutasson az Oroszország elleni ellentámadás elakadásával kapcsolatos előrelépés hiánya miatt, valamint hogy kezelje az ellenségeskedések folytatására irányuló törekvéssel szemben egyre erősödő ellenállást.
Zelenszkij továbbra is hajthatatlan abban a vágyában, hogy „legyőzze” Oroszországot a harctéren, de „makacssága már a messianizmus határát súrolja” – mondta az elnök egyik tanácsadója névtelensége megőrzése mellett.
„Becsapja magát. Kifogytunk a lehetőségekből. Nem győzünk. De próbáld meg ezt elmondani neki”.
A valóság a helyszínen azonban nagyon különbözik Zelenszkij elképzelésétől, miszerint Moszkva felett végső győzelmet arat, és a jelek szerint az ellenvélemény is egyre erősödik.
Egyik tanácsadója szerint „egyes frontparancsnokok … elkezdték megtagadni az előrenyomulásra vonatkozó parancsokat, még akkor is, ha azok közvetlenül az elnöki hivataltól érkeztek”.
„Ők [a katonák] csak a lövészárkokban akarnak ülni és tartani a vonalat. De így nem lehet háborút nyerni” – mondta a tanácsadó, elismerve, hogy a csapatok valójában „nem haladnak előre”.
Ráadásul az ország nincs túl jól felkészülve a közelgő télre – vetették fel a tanácsadók a magazinnak, hozzátéve, hogy a romló infrastruktúra és más nehézségek kizárólag Oroszországra hárítása ezúttal nem biztos, hogy működni fog.
„Tavaly az emberek az oroszokat hibáztatták” – mondta egyikük. „Ezúttal minket fognak hibáztatni, hogy nem tettünk eleget a felkészülésért”.
A helyzet megoldása érdekében Zelenszkij várhatóan hamarosan jelentős átszervezést indít csapatában, az „átrendeződés” a katonai és a polgári vezetést egyaránt érinti. „Legalább egy minisztert ki kellene rúgni, valamint az ellentámadásért felelős magas rangú tábornokot” – közölte a cikk a tanácsadókra hivatkozva, akik nem közölték a potenciális bűnbakok pontos nevét.
A lépés célja elsősorban az, hogy „elszámoltathatóságot” teremtsen a frontvonalbeli előrelépés elmaradása miatt – mondták.
Kijev június elején indított ellentámadást az orosz erők ellen, de eddig nem sikerült kézzelfogható eredményeket elérnie. Szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök elmondta, hogy az ellentámadás gyakorlatilag kudarcot vallott, ami súlyos veszteségeket eredményezett az ukrán hadsereg számára. Moszkvai becslések szerint az előrenyomulás Kijevnek több mint 90 ezer katonájába került, valamint több száz haditechnikai eszközbe, köztük válogatott, nyugatról szállított harckocsikba és páncélozott járművekbe.
