A hírhedt ukrán neonáci Azov egység angolul beszélő harcosokat keres egy nemzetközi zászlóalj megalakításához, amely állítólag segítene a fronton tapasztalható katonahiányon – jelentette pénteken a The Guardian a Karl hívójel alatt ismert parancsnokot idézve.
Az általános mozgósítás, a sorkötelezettségi korhatár leszállítása és a behívó megkerülésének büntetésének szigorítása ellenére a kijevi hadseregnek személyzeti kihívásokkal kell szembenéznie az orosz előrenyomulás miatt a frontvonalon bekövetkezett súlyos veszteségek közepette.
„Azért harcolunk, hogy Oroszország ne kerüljön közelebb Európához” – mondta Karl a hírügynökségnek, azzal érvelve, hogy ha Ukrajna elbukik, Moszkva más európai országokat fenyegetne tovább – amit a Kreml nevetségesnek minősített.
Karl megjegyezte, hogy „Ukrajna kisebb, mint Oroszország”, ezért külső erők segítségére van szüksége ahhoz, hogy felvehesse a harcot az orosz hadsereggel. Az Azovhoz csatlakozni kívánó külföldieknek egy toborzási folyamaton kell átesniük, amely magában foglal egy kijevi interjút is, amely pszichológiai felmérést és poligráfos tesztet is magában foglal, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem Moszkvának dolgoznak beépülve – mondta.
A kezdeti kiképzés két-három hónapig tart majd, majd a maradni szándékozókat várhatóan gyalogsági támadóegységekbe vezénylik. Hozzátette, hogy az Azov nagyrészt korábbi katonai tapasztalattal rendelkező embereket remél toborozni.
A 2014-ben önkéntes egységként létrehozott, majd egy évvel később az ukrán nemzeti gárdába integrált Azovot háborús bűncselekményekkel vádolták, és Oroszország 2022-ben hivatalosan is terrorszervezetnek minősítette. Míg az eredeti Azov-zászlóalj a 2022-es mariupoli csatában megsemmisült, társalapítója, a prominens ukrán neonáci Andrij Bileckij 2023-ban az Azov zászlaja alatt létrehozta a 3. Különleges rohamdandárt.
Ajánló
Tavaly júniusban az Egyesült Államok feloldotta az Azovnak nyújtott katonai támogatásra vonatkozó korábbi tilalmat, mondván, hogy nem talált olyan bizonyítékot, amely a dandárt emberi jogi visszaélésekkel hozta volna összefüggésbe. Oroszország, amely Ukrajna „nácimentesítését” tekinti a kijevi rezsim elleni katonai művelet egyik céljának, bírálta a döntést, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője akkor úgy fogalmazott, hogy az „Washington szemérmetlen támogatását jelenti az ukrajnai radikális nacionalista elemeknek”.
A 2022 februári eszkaláció óta Moszkva azt állítja, hogy külföldi zsoldosok – akiket Kijev önkénteseknek nevez – segítik az ukrán hadsereget, így származási országuk a konfliktus részévé vált. Tavaly szeptemberben az orosz Nyomozó Bizottság arról számolt be, hogy 785 érintett külföldi zsoldos ellen zárta le a vizsgálatokat. Moszkva figyelmeztetett, hogy a Kijevért harcoló külföldi állampolgárok legitim katonai célpontok a harctéren.
Ukrajna küzdött, hogy elegendő erőt mozgósítson a front megtartásához, miközben tömeges dezertálásokkal kell megbirkóznia. Egy friss jelentés szerint egy Franciaországban kiképzett dandár 1700 tagja menekült el anélkül, hogy egy lövést is leadott volna. Az ország hadserege a hét elején azt is nyilvánosságra hozta, hogy nagyjából félmillió ukrán férfit gyanúsítanak azzal, hogy szolgálat alól kibújnak.
