Ukrajnában júliusban kerülhet sor az elnökválasztásra – írja a The Economist című brit lap egy ukrán kormányon belüli forrásra hivatkozva.
A lap forrása szerint Volodimir Zelenszkij a választás váratlan kiírásával megpróbálja meglepni riválisait abban a reményben, hogy azok rövid idő alatt nem tudnak hatékony kampányt felépíteni. Az Economist szerint Zelenszkij a múlt héten utasította hivatalát, hogy a teljes körű tűzszünet után kezdjen el dolgozni a választás megszervezésén, ami az amerikai vezetés szerint április végéig megvalósulhat.
A lap megjegyzi, hogy az elnökválasztás időzítését a hadiállapot meghosszabbításáról szóló szavazás eredménye alapján ítélik meg a Radában, amelyre legkésőbb május 8-ig sor kell kerüljön. Úgy vélik, hogy a hadiállapot eltörlése az első szükséges lépés az általános akaratnyilvánítás felé. A források szerint Zelenszkij célja, hogy a választást nyáron tartsák meg. Ugyanakkor az ukrán törvények 60 napot adnak a választási kampányra, ezért a legkorábbi időpont július – írja a The Economist.
A lap forrásai ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a leendő kampány akár három hónapig is eltarthat, mivel a hatóságoknak helyre kell állítaniuk a választói listákat. Petro Porosenko volt ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy a választásokat „bármikor megtarthatják augusztus és október között”. Annak a véleményének adott hangot, hogy a választási kampány már megkezdődött, emlékeztetve arra, hogy az ukrán Biztonsági Tanács szankciókat rendelt el ellene.
A The Economist szerint a Porosenko elleni korlátozások bevezetésének oka az lehetett, hogy Porosenko az Egyesült Államokba utazott, ahol Donald Trump elnök környezetének képviselőivel találkozott. Porosenko szerint Zelenszkij tanácsadói lebeszélték erről az útról. A volt elnök jelezte, hogy a szankciók célja az volt, hogy megakadályozzák az elnökjelöltségért való indulását, és jelzésként szolgáljanak Ukrajna nagykövete, Valerij Zaluzsnij számára, akinek jó esélye van arra, hogy legyőzze Zelenszkijt, ha elindul a versenyben.
