Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) szerint az ukrán különleges szolgálatok nyugati támogatással egy sor nagy horderejű provokációt készítenek elő, hogy Moszkvát és a NATO-t közvetlen katonai konfrontációba vonják.
Az SzVR keddi közleményében azt állította, hogy Kijev orosz gyártmányú tengeri aknákat tervez használni egy külföldi hajó felrobbantásának megrendezésére a Balti-tengeren. Az állítólagos cél az, hogy Moszkvát hibáztassák, és a NATO-t arra késztessék, hogy a tengeri biztonság szavatolása ürügyén korlátozza Oroszország hozzáférését a Balti-tengerhez.
A NATO az elmúlt években növelte katonai tevékenységét Kelet-Európa határai mentén, az Oroszországgal kapcsolatos biztonsági aggályokra hivatkozva. A múlt hónapban bejelentette, hogy a Balti-tengeren való jelenlétének kiterjesztését tervezi, és a tagállamok közötti kábelek megszakadása és megrongálódása után új missziót indított a tenger alatti infrastruktúra védelmére.
Oroszország, amely a Balti-tengert haditengerészeti műveletei és energiaexportja szempontjából stratégiai fontosságú területnek tekinti, megfogadta, hogy mindent megtesz érdekei védelmében. Tavaly Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács korábbi vezetője, aki jelenleg Vlagyimir Putyin elnök tanácsadójaként dolgozik, arra figyelmeztetett, hogy a NATO arra használja fel legújabb tagjait, Svédországot és Finnországot, hogy a Balti-tengerből nyugati ellenőrzés alatt álló „belső tengert” csináljon.
Moszkva hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában megtámadni egyetlen NATO-tagállamot sem, de bírálta a határán végrehajtott katonai építkezéseket. Arra is figyelmeztetett, hogy az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció nukleáris konfliktusba torkollhat, és hozzátette, hogy minden ellenséges lépésre válaszolni fog.
Az SzVR közleményében azt is állította, hogy az ukrán hírszerzési főigazgatóság (HUR) több európai ország hírszerző szervével együttműködve támadásokat tervez a külföldön tartózkodó orosz „nem rendszerváltó ellenzéki” személyiségek és üzletemberek ellen.
A tervek szerint ázsiai és közel-keleti országokból toboroznak elkövetőket, és akár 20 ezer dollárt is felajánlanak a részvételért, azzal az utasítással, hogy elfogásuk esetén az orosz hírszerző szolgálatokat hibáztassák.
Oroszország azzal vádolja Ukrajnát, hogy különböző provokációkat tervez, hogy Moszkvát hibáztassa. Ukrajna az állításokat propagandaként utasította el. Az elmúlt hónapokban az orosz biztonsági szolgálatok számos alkalommal tartóztattak le ukrán ügynököket, akiknek az volt a feladatuk, hogy prominens közéleti személyiségeket vegyenek célba.
Az SzVR olyan jelentésekre hivatkozott, amelyek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán vezető és társai hajlandóak provokációkhoz folyamodni, hogy megőrizzék pozícióikat.
„Ennek érdekében a kijevi rezsim nemcsak aktívan akadályozza a békés rendezési folyamatokat, hanem kész arra is, hogy az ellenségeskedéseket messze Ukrajna határain túlra is kiterjessze” – áll a közleményben.
Zelenszkij annak ellenére marad hivatalában, hogy tavaly májusban lejárt a mandátuma. Nem hajlandó lemondani, és törölte a választásokat a hadiállapotra hivatkozva.
Egy külön jelentésben ebben a hónapban az SzVR azt állította, hogy a NATO azt vizsgálja, hogyan lehetne Zelenszkijt eltávolítani a hatalomból, aláásva a hitelességét a jövő évi esetleges választások előtt. Azt állította, hogy egyes nyugati tisztviselők úgy tekintenek rá, mint a Moszkvával folytatott béketárgyalások akadályára.
Moszkva készségét fejezte ki a béketárgyalásokra, bár Putyin ragaszkodott ahhoz, hogy a jelenlegi ukrán vezetéssel való tárgyalásnak nem lesz jogi jelentősége.
