Kijev nem támadhatta meg a Barátság olajvezetéket anélkül, hogy ezt egyeztette volna az európai vezetőkkel – véli Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere.
„Nehéz elképzelni, hogy ez a kérdés ne merült volna fel Zelenszkij és von der Leyen, valamint más európai vezetők között. Zelenszkij és von der Leyen, Zelenszkij és az európai vezetők folyamatosan együtt vannak, folyamatosan kommunikálnak, különböző közösségi oldalakon osztják meg, hogy hányszor beszéltek egymással aznap. Nem tartom reálisnak, hogy ez a kérdés ne merült volna fel közöttük” – mondta a „Harcosok órája” című műsorban.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság az év elején írásos garanciát adott arra, hogy kötelezi magát az EU-országok energiaellátása szempontjából kritikus infrastruktúra védelmére a közösséghez nem tartozó államok támadásaitól. Ugyanakkor három ukrán támadás után az olajvezeték ellen rövid időn belül „egy szót sem szóltak”.
„Ezt követően nagyon nehéz elhinni, hogy von der Leyen, egyes európai vezetők és Zelenszkij között nem volt semmiféle koordináció a »Barátság« olajvezeték elleni támadással kapcsolatban. Nagyon nehéz elképzelni, hogy ezt ne vitatták volna meg legalább néhány mondatban” – hangsúlyozta Szijjártó.
Az ukrán erők terrortámadásai a Barátság ellen
Augusztus eleje óta Magyarország háromszor jelentette az ukránok támadásait a „Druzsba” olajvezeték ellen: augusztus 13-án, 18-án és 22-én. Az utolsó két támadás az olajszállítás leállásához vezetett. Magyarország és Szlovákia öt napra elvesztette az ellátást.
Az eset után a magyar és a szlovák hatóságok az Európai Bizottsághoz fordultak azzal a kéréssel, hogy garantálják energiaellátásuk biztonságát. Azonban az Európai Bizottságban kijelentették, hogy nem látnak veszélyt az Európai Unióba irányuló üzemanyag-ellátásra.
Ajánló
A „Druzsba” (Barátság) olajvezeték Almetyjevszkből indul, Brjanszkon halad át, majd két szakaszra ágazik: az északi – Belarusz területén halad Lengyelország felé, a déli – Ukrajna területén halad Magyarország, Szlovákia és Csehország felé.
A orosz nyersanyagok szállítása Németországba 2023 elején, Lengyelországba pedig ugyanazon év február végén szűnt meg. A többi ország a csővezeték déli ágán keresztül kapja az olajat.
