Az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem tűnt még ilyen közelinek az ukrajnai háború lezárása, de közben az eszkalációs veszély is minden eddiginél erősebb, mert az Egyesült Államok jelenlegi vezetése próbálja ellehetetleníteni a január 20. utáni gyors béketeremtést – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerdán Washingtonban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kijelölt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, Mike Waltz-cal folytatott egyezetését követően leszögezte, hogy hazánk számára jó hír lenne a képviselő kinevezése erre a tisztségre, ugyanis ő nemcsak a külügyi és a védelmi bizottság, hanem a magyar baráti tagozat tagja is a kongresszusban.
Kifejtette, hogy baráti hangvételű megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és a geopolitikai kérdésekről, így az ukrajnai háborúról is, amely az amerikai döntéshozókat is erősen foglalkoztatja.
„Ugye nem véletlen az, hogy az amerikai elnökválasztás kampányában a háború, annak a lezárása vagy folytatása az egyik legfontosabb kérdés volt, és míg Donald Trump világosan beszélt arról, hogy le akarja zárni a háborút, addig Kamala Harris a háború folytatása mellett tört lándzsát” – fogalmazott.
Aláhúzta, hogy kettős helyzet állt elő, mivel egyrészt az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, másrészt azonban minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye. Szavai szerint utóbbi oka, hogy a távozó washingtoni adminisztráció „próbál olyan helyzetet előállítani, hogy január 20. után nehéz legyen békét teremteni, főleg gyorsan”.
„Nagyon szorítunk azért, hogy valósággá váljon Donald Trumpnak az a célja, hogy ezt a háborút gyorsan lezárja” – közölte, arra figyelmeztetve, hogy máskülönben az eszkalációs veszély napról napra erősödni fog, és rendkívül fontosnak nevezve a kommunikációs csatornák nyitva tartását.
A miniszter hangsúlyozta, hogy igen stabil alapot ad a jövőben minden bizonnyal teljesen új dimenzióba kerülő kétoldalú kapcsolatrendszernek az, hogy „az amerikai republikánusok és mi, magyar patrióták a világ, s a világpolitika legfontosabb dolgairól hasonlóképpen, sőt bizonyos esetekben teljesen azonosan gondolkodunk”.
Példaként említette az illegális bevándorlással szembeni fellépést, a határok és a nemzeti szuverenitás védelmét. „A józan észre akarjuk alapozni a politikánkat, a család mindannyiunknak rendkívül fontos, és mindannyian a béke nyelvén beszélünk” – sorolta.
„Számomra a mai beszélgetésből Mike Waltz-cal a legfontosabb tanulság az volt, hogy a béke nyelvén beszélünk, s hogy itt, Amerikában is világosan látszik az eszkalációs kockázat, amit mi a szomszédságból jól látunk” – jegyezte meg Szijjártó Péter.
„Itt a demokraták a háború pártján állnak, a republikánusok a béke pártján állnak, tehát kifejezetten a békét, mint fontos célt kitűző beszélgetés volt ez a mai kettőnk között” – folytatta.
„Úgyhogy nincs más hátra, mint abban bízni, hogy január 20-ig semmi olyan nem történik Ukrajnában, amely visszafordíthatatlanul megváltoztatja a helyzetet abból a szempontból, hogy január 20-a után a békekötés, a béketeremtés sokkal nehezebb lenne, mint amilyennek most kinéz” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezt követően rámutatott, hogy korábban a NATO brüsszeli tanácskozásán vett részt, ahol a demokrata párti jelenlegi amerikai külügyminiszter teljesen más hozzáállást tanúsított.
Majd sérelmezte, hogy az észak-atlanti szövetség nyolc tagállamának máig nem sikerült teljesítenie azt a 2014-es vállalást, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) két százalékára kell emelni a védelmi kiadásokat.
Ajánló
Emellett van egy másik követelmény is, e szerint a katonai kiadások húsz százalékát modernizációra, új beszerzésekre kell fordítani, márpedig Magyarország esetében ez az arány jelenleg 48 százalék, ami a második legmagasabb a katonai szervezetben. „Ezzel is hozzájárulunk a NATO erejéhez” – jelentette ki.
