Négy fontos előfeltétele van az energiabiztonság garantálásának a jövőben Európában, amelyek közül a legfontosabb annak megértése, hogy az energiaellátás nem ideológiai vagy politikai, hanem kizárólag fizikai kérdés – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szentpéterváron.
A tárcavezető a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum panelbeszélgetésén rámutatott, hogy az európai energiabiztonság garantálásához végre be kellene látni, hogy az ellátás fizikai valóság kérdése, nem pedig politikai-ideológiai ügy.
Felszólalásában hangsúlyozta, hogy ennek négy rendkívül fontos előfeltétele van. Első helyen kiemelte, hogy minél több energiaforrást és tranzitútvonalat kell elérhetővé tenni, a magyar kormány ezt érti „diverzifikáció” alatt, nem csak egy szállító, ráadásul egy megbízható szállító felcserélését egy másikkal.
„Nem politikai ízlés kérdése, hogy vásárolunk-e gázt Oroszországtól vagy nem” – figyelmeztetett, majd hozzátette, hogy orosz energiahordozók nélkül ma nem lenne lehetséges hazánk ellátása.
Szijjártó Péter második pontként leszögezte, hogy nagy erőkkel és minél korábban meg kell kezdeni a felkészülést a következő fűtési időszakra, ugyanis az jóval nehezebb lesz, mint az előző.
Emlékeztetett rá, hogy tavaly szeptemberig még jelentős mennyiségű orosz földgáz érkezett Európába, de ez mára gyakorlatilag Magyarország kivételével nullára csökkent, ráadásul csak reménykedni lehet abban, hogy ismét enyhe tél vár a kontinensre.
Ennek kapcsán közölte, hogy Magyarországon a betárolt gázmennyiség már mostanra fedezi az éves fogyasztás több mint 37 százalékát, míg Európában ez az érték átlagosan alig több mint 21 százalék.
Ajánló
A miniszter ezután kifejtette, hogy nem szabad hagyni, hogy egyes országok nyerészkedjenek a mostani válságos, kihívásokkal teli helyzetből. Mint mondta, Magyarországra ma két útvonalon keresztül érkezik kőolaj, és az érintett két szomszédos ország „őrült módon, összehangoltan” emeli a tranzitárakat, ezzel súlyosbítva a krízist.
Végül érintette a nukleáris energiával szembeni ideológiai és politikai kampányt Európában, és tudatta, hogy még ha nagy és erős országról van is szó, a magyar kormány nem hajlandó követni Németországot az atomenergia leépítésében.
Úgy vélte, hogy a nukleáris energia biztonságos, tiszta, fenntartható és olcsó áramtermelési módként a hosszú távú energiabiztonság garanciája, s az egyetlen módja a rezsiárak kezelhető szinten tartásának és a zöld célok elérésének.
Kiemelte, hogy egyedül nap- és szélerőművek használatával nem állítható elő elegendő mennyiségben energia, ehhez atomreaktorokra van szükség. Majd azt hangsúlyozta, hogy a paksi bővítéssel 2030-tól évente 17 millió szén-dioxid kibocsátása lesz megelőzhető.
