A brüsszeli döntéshozók világháborús készülődéssel reagálnak a mostanra kritikussá vált ukrajnai harctéri helyzetre annak ellenére is, hogy a fegyverszállítások stratégiája totális kudarcot vallott az utóbbi évek során – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy mára kritikussá vált a harctéri helyzet Ukrajna szempontjából, egyre nagyobb hátrányban vannak Oroszországgal szemben, amiből Brüsszelben igen veszélyes következtetést vonnak le, s „világháborús készülődéssel” reagálnak, ekként az ülés majdnem minden résztvevője is a fegyverszállítások jövőjéről, egyfajta „kétségbeesett raktárkisöprésről” beszélt.
„Tehát gyakorlatilag a brüsszeli reakció az ukrán szempontból egyre rosszabb hadszíntéri helyzetre az, hogy minél több fegyverszállításra kerüljön sor, sok százezer, sok millió darab lőszerről, fegyverről volt itt szó, sok milliárd euró értékben, holott jól tudjuk, hogy ez a stratégia totális kudarcot szenvedett az elmúlt két évben” – vélekedett.
„A fegyverszállítások nem vittek közelebb a békéhez, nem javították Ukrajna helyzetét a hadszíntéren, sőt, épp ellenkezőleg (.) A fegyverszállítások csakis a háború meghosszabbításával járhatnak, illetőleg tovább növelik a világháborús eszkaláció kockázatát” – tette hozzá.
Leszögezte: ezért a kormány következtetése teljesen eltérő, e szerint a béketörekvések megerősítésére lenne szükség, a diplomáciának kell átvennie a fegyverszállítások helyét, kizárólag így lehet elejét venni az újabb áldozatoknak és pusztításnak.
„Úgyhogy mi, magyarok készen állunk minden béketervnek a megvitatására. De világossá kell tenni azt is, hogy a békekonferenciák egyedül akkor tudnak sikeresek lenni, ha ott ül mindenki, aki részt vesz a háborúban” – figyelmeztetett.
Ajánló
Szijjártó Péter közölte, hogy a brüsszeli nyomásgyakorlás erősödésére lehet számítani, s ennek kapcsán aláhúzta, hogy elkezdődött az Oroszországgal szembeni tizennegyedik szankciós csomag előkészítése.
„Azt én nem pontosan értem, hogy ha valami tizenháromszor totálisan kudarcot vall, akkor miért is kell tizennegyedszer ugyanazt megpróbálni” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb károkat okoztak Európának, mint Oroszországnak, ezek árát a kontinens lakóinak kellett megfizetniük, így a magyar embereknek is, miközben semmifajta felelősségük nem volt a háború kitörésében.
„Ezért világossá tettem ismételten, hogy minden nyomás ellenére mi egyetlenegy olyan szankciót sem fogunk támogatni, amely a magyar emberekkel fizettetné meg a jövőben is ennek a háborúnak az árát” – mondta.
Ajánló
A miniszter a szögesen eltérő helyzetértékelések okaként azt jelölte meg, hogy Brüsszelben, illetve sok más európai fővárosban azt gondolják, hogy ez az ő háborújuk is.
„Én azt gondolom, hogy ez egy nem csak nagyon veszélyes, de hamis megközelítés is, mert Európa nem áll háborúban. Európát nem érte támadás. Egyetlenegy európai uniós vagy NATO-tagországot sem ért támadás” – jegyezte meg.
Valamint hozzáfűzte, hogy Magyarország nem így látja a helyzetet, és elsődleges fontosságúnak tartja, hogy kimaradjon a fegyveres konfliktusból.
Emellett szavai szerint az EU-ban jelenleg egyfajta „licitálási hangulat” van, megpróbálnak rálicitálni a NATO-ra és az Egyesült Államokra, s „rossz versenyként” fogják fel az Ukrajnának nyújtandó segítséget, ami óriási baj.
Végül a közel-keleti helyzet kapcsán bejelentette, hogy egyetértés látszik az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztésének ügyében az Izrael elleni közelmúltbeli támadás miatt.
Üdvözölte az arab országok felelősségteljes magatartását, és újra felszólalt a konfliktus eszkalációjának megelőzése, a regionális stabilitás fenntartása mellett.
A Hamász terrorszervezet által továbbra is fogva tartott magyar-izraeli kettős állampolgárságú tússzal kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy néhány hete arról érkezett tájékoztatás, hogy az érintett életben van.
