A NATO-tagállamoknak újra kellene gondolniuk kudarcot vallott Ukrajna-stratégiájukat, azonban erre a szövetségesek túlnyomó többsége az elmúlt másfél év sikertelensége ellenére sem mutat semmifajta nyitottságot – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A tárcavezető a NATO külügyminiszteri ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy több kollégája az Ukrajnának nyújtott támogatások fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, sőt egyesek a segítségnyújtás erősítéséről és a katonai szervezet fokozott szerepvállalásáról beszéltek.
„Én annak a magyar álláspontnak adtam hangot, hogy mi még mindig érvényesnek tartjuk, és reméljük, érvényes is az a döntés, amelyet ugyanitt hoztunk meg több mint egy esztendővel ezelőtt, s amely úgy szól, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a NATO ne legyen részese a konfliktusnak, s mindent meg kell tenni azért, hogy elkerüljük a közvetlen konfrontációt a NATO és Oroszország között” – közölte.
„Ezzel ellentétes döntésre vonatkozó előterjesztés mindeddig nem került az asztalra, és ami jó hír, hogy a mai napon sem kezdeményezte senki ennek a döntésünknek a módosítását vagy az újragondolását” – tette hozzá.
Majd úgy vélekedett, hogy ugyanakkor a NATO-tagállamok vezetői között továbbra is háborús hangulat uralkodik, a „béke” szó gyakorlatilag nem hangzott el a találkozón, pedig végre mindenkinek be kellene látnia, hogy a csatatéren nem lehet megoldás, ott csak halottak vannak és pusztítás.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy török kollégájával együtt felvetették, hogy az elmúlt időszak fejleményeit tekintetbe véve nem kellene-e az észak-atlanti szövetségnek átgondolnia a stratégiáját, annak jövőbeli módosítását, ugyanis az eddigi jelentős támogatásokra épített tervek a jelek szerint nem váltak be.
Ajánló
„Ez a terv úgy szólt, hogy Ukrajna katonai győzelmet fog aratni, Oroszország vereséget fog szenvedni, aminek politikai következményei lesznek Oroszországban. Szerintem ma már mindenki látja, maximum nem vallja be, hogy ez a terv megbukott” – fogalmazott.
„Az ukrán ellenoffenzívához társított célkitűzések, vágyak semmissé lettek, hiszen annak megindítása óta a csatatéren nagy változás nem történt, áttörés semmiképp. Ezt itt egyébként többen is elismerték, halkan, félve, de elismerték” – folytatta.
„Épp ezért azt gondolom, hogy fel kell vetni annak kérdését, hogy ha az eddigi stratégia nem működött, márpedig jól láthatóan nem működik, akkor nem kellene-e egy B-terv” – jelentette ki, rámutatva, hogy a diplomáciai rendezés előnyben részesítéséről csak ketten beszéltek török hivatali partnerével, mások részéről nem látszott erre nyitottság.
Leszögezte: gyakorlatilag ugyanaz a háborús hangulat van ma is, mint az elmúlt másfél évben, a tények senkit sem zavarnak meg ebben, és senki nem is akarja az elmúlt másfél év sikertelensége ellenére sem újragondolni az eddigi stratégiát.
Illetve érintette Ukrajna NATO-csatlakozásának ügyét is, és üdvözölte, hogy egyetértés van azt illetően, hogy ez jelenleg elképzelhetetlen, mivel ez a harmadik világháború kirobbanásának kockázatával járna.
A miniszter kitért a déli kihívásokra is, arra, hogy a migráció egyfajta ördögi kört alkot a terrorizmussal, minthogy utóbbi egyszerre kiváltó oka és következménye is az előbbinek. Ezért azt hangsúlyozta, hogy a NATO-nak a keleti irány mellett délre is figyelnie kell, határozottan fel kell lépnie a terrorizmus ellen, és támogatni kell a stabilitás fenntartását Afrikában és a Közel-Keleten.
Tájékoztatása szerint Magyarország ezért katonákat vezényel Csádba, valamint Jordánia, Tunézia, Mauritánia és Irak számára pedig pénzügyi támogatást nyújt mintegy félmillió dollár értékben.
Végül közölte, hogy hazánk idén teljesítette azt a célkitűzést, amelynek értelmében a NATO-tagállamok védelmi büdzséjének 2024-ra el kell érnie a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát. A harmincegy szövetséges közül tizenegy ország felel meg ennek jelenleg, ráadásul 750 magyar katona szolgál külföldi missziókban, további 860 pedig készenlétben áll, miközben komoly védelmi ipari beruházások zajlanak az országban.
„Tehát amikor az a kérdés merül fel, hogy ki milyen szövetséges, ki mennyire megbízható, ki mennyire lojális a NATO-hoz, akkor azt gondolom, a vállalások teljesítését kell leginkább nézni (.) Azt gondolom, hogy Magyarország a kifejezetten jól teljesítő országok között van” – összegzett.
