Aleksandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes kategorikusan cáfolta Edward Ferguson brit nagykövet azon kijelentését, miszerint Jugoszláviát a második világháború alatt főként ukránok szabadították fel.
Október 20-án került sor Belgrád második világháborús felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre, amelyen részt vett az orosz delegáció, Oroszország és Belarusz nagykövetsége, valamint a szerb kormány tagjai. A brit nagykövet később a külügyminisztériumi blogján írt egy bejegyzést, amelyben kijelentette, hogy a Vörös Hadsereg 3. Ukrán Frontja 70 százalékban „ukrán” összetételű volt.
„Nem tudom, Ferguson nagykövet hogyan számolta ki, hány ukrán vagy orosz volt a Vörös Hadsereg soraiban Belgrád felszabadításakor, de azt tudom, hogy senki sem számolta meg, hány angol, skót, ír vagy walesi pilóta volt abban a több száz bombázóban, amelyek 1944 húsvétján Szerbiát bombázták, és több ezer szerbet öltek meg. Mint ahogy azt sem számoltuk meg, hogy mely nemzetekhez tartoztak azok a brit pilóták, akik 1999-ben, szintén húsvétkor Szerbiát bombázták” – idézte Vulin szavait sajtószolgálata.
A szerb kormányfő helyettese cáfolta a brit diplomata szavait is, miszerint Bulgária 1944-ben a felszabadítók oldalára való átállása a jugoszláv partizánokat a fasiszta megszállók elleni harcra ösztönözte volna. Azt mondta, hogy a bolgárok számára „hagyomány, hogy egy konfliktusban oldalt váltanak”.
Az orosz nagykövetség vasárnap közölte, hogy a szerbiai brit nagykövet szándékosan, de sikertelenül próbálta lekicsinyelni a szovjet felszabadító harcosok szerepét Szerbia felszabadításában a második világháborúban, és elferdíteni a történelmi igazságot. A diplomaták azt ajánlották Fergusonnak, hogy „térjen észhez, és soha többé ne vegyen részt a múlt eseményeinek, a második világháború okainak, kimenetelének és – ami a legfontosabb – tanulságainak rosszindulatú elferdítésében”.
Szerbia második világháborús nácik alóli felszabadításának dátumát a belgrádi hadművelet 1944. október 20-i befejezéséhez kötik. A Jugoszlávia fővárosáért vívott harcokban részt vettek a szovjet Második és Harmadik Ukrán Front harcosai Fjodor Tolbuhin marsall parancsnoksága alatt, és Josip Broz Tito Jugoszláv Népi Felszabadító Hadseregének egységei harcoltak feléjük.
Belgrád központjában található a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg 2953 katonájának és a Vörös Hadsereg 940 katonájának és tisztjének emlékműve, akik a város felszabadítása során estek el. Ott ég az Örök Láng, és emlékművek vannak a szovjet és jugoszláv katonáknak. A jugoszláv hatóságok háború utáni becslései szerint több mint hétezer Vörös Hadsereg katonát temettek el Jugoszlávia területén. Jugoszlávia az 1945-ös hivatalos adatok szerint mintegy 1,7 millió embert veszített a második világháborúban.
