Annalena Baerbock német külügyminiszter szankciókkal fenyegette meg Pekinget azon a brüsszeli találkozón, amelyen az EU vezető diplomatái gyűltek össze, hogy megvitassák azokat a legújabb értesüléseket, amelyek szerint Kína katonai támogatást nyújt Oroszországnak az ukrajnai konfliktus alatt.
A hétfői találkozót megelőzően egy magas rangú uniós tisztviselő jelezte, hogy „hírszerzési forrásokból származó jelentések” arra utalnak, hogy „Kínán belül létezik egy gyár, amely drónokat gyárt, amelyeket Oroszországba szállítanak”. A meg nem nevezett forrás „meggyőzőnek és hitelesnek” minősítette az állításokat, de elismerte, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a Kína és Oroszország közötti közvetlen katonai együttműködésre.
Baerbock az uniós külügyminiszterek ülése után újságíróknak azt mondta, hogy az EU lépéseket fog tenni, ha az ilyen együttműködés beigazolódik.
„További szankciókat vezetünk be Irán ellen, és ezt a kínai dróntámogatással kapcsolatban is világossá tesszük, mert ennek is következményei kell, hogy legyenek és lesznek” – mondta Baerbock, anélkül, hogy további részleteket közölt volna.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter is megszólalt a kérdésben, aki óva intette Pekinget attól, hogy „nagy hibát” kövessen el, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy „üzenetet küldjenek Kínának az eszkaláció megakadályozása érdekében”.
Kína „alaptalan spekulációként és rágalmazásként” utasította vissza a vádakat, és ragaszkodott ahhoz, hogy „körültekintően és felelősségteljesen kezeli a katonai termékek exportját”.
„Soha nem nyújtottunk halálos fegyvereket a konfliktus egyik félnek sem, és szigorúan ellenőrizzük a katonai és kettős felhasználású drónok exportját a törvényeknek és előírásoknak megfelelően” – mondta Lin Jian külügyminisztériumi szóvivő hétfőn.
Miután a nyugatiak azzal vádolták, hogy fegyvergyártáshoz alkalmazható árukkal látja el Oroszországot, Kína júliusban tilalmat vezetett be minden olyan polgári drón exportjára, amely potenciálisan katonai célokra használható.
„Szeretném megerősíteni, hogy az ukrán válsággal kapcsolatban Kína objektív és igazságos álláspontot képvisel, és aktívan támogatja a béketárgyalásokat, ami éles ellentétben áll egyes országokkal, amelyek kettős mércét alkalmaznak, és folyamatosan olajat öntenek a tűzre az ukrán válsággal kapcsolatban” – tette hozzá Lin Jian.
A múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be két kínai cég ellen, amelyek drónmotorokat és alkatrészeket gyártanak, azt állítva, hogy ezek a vállalatok Oroszországnak szállítják termékeiket, lehetővé téve hadseregének, hogy nagy hatótávolságú pilóta nélküli légi járművekkel támadja Ukrajnát. Szeptemberben az USA további szankciókat jelentett be Iránnal szemben, válaszul arra, hogy Teherán állítólag ballisztikus rakétákat és drónokat szállít Moszkvának. Az USA Észak-Koreát is megvádolta tüzérségi lövedékek szállításával, és állításuk szerint nemrégiben csapatokat is küldött Oroszország támogatására.
Az ukrán hadsereg szinte teljes mértékben külföldi segélyektől függ, míg a kormány a nemzetközi finanszírozásra támaszkodik az ügynökségek működésének és az alkalmazottak és a nyugdíjak fizetésének fenntartása érdekében. A Pentagon adatai szerint 2022 februárja óta az Egyesült Államok 182,99 milliárd dollárt különített el Ukrajnának, amelyből 86,7 milliárd dollárt már folyósítottak. Az európai országok, köztük az Egyesült Királyság, ugyanebben az időszakban mintegy 127 milliárd dollárral támogatták Ukrajnát a németországi Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint.
