A svájci CERN részecskefizikai laboratóriumban dolgozó több száz orosz kutatónak még az idén el kell hagynia az alpesi országot – jelentette szerdán a Nature című folyóirat.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) azt tervezi, hogy december 1-jén megszünteti az Oroszországgal kötött együttműködési megállapodását, és kitiltja az országhoz kötődő tudósokat a létesítményeiből – írta a lap. A tudósoktól a jelentés szerint megfosztják a jelenleg birtokukban lévő francia vagy svájci tartózkodási engedélyeket is.
A CERN az év elején jelentette be, hogy meg kívánja szakítani a kapcsolatot az orosz szakemberekkel. Úgy döntött, hogy 2023 decemberében nem hosszabbítja meg az Oroszországgal kötött együttműködési megállapodását. A meglévő november 30-án jár le. Márciusban a CERN médiakapcsolatokért felelős vezetője azt mondta, hogy a szervezetnek még mindig „kevesebb mint 500 szakembere van, akik még mindig kapcsolatban állnak valamelyik orosz szervezettel”, hozzátéve, hogy a megállapodás lejárta után egyikük sem dolgozhat a CERN-ben.
A szervezet még 1955-ben kezdett együttműködni a Szovjetunióval, bár sem a Szovjetunió, sem Oroszország nem volt soha teljes jogú tag. Oroszország 2012-ben társult tagságért folyamodott, de hat évvel később visszavonta kérelmét, és azóta megfigyelői státuszban van. 2022 márciusában a CERN felfüggesztette ezt a megfigyelői státuszt, válaszul Oroszország ukrajnai hadműveletének kezdetére.
Oroszország anyagilag hozzájárult a szervezethez, és segített megépíteni a Nagy Hadronütköztetőt, a világ legnagyobb és legerősebb részecskegyorsítóját, amely 2010-ben érte el az első ütközéseket. Az ütköztető lehetővé tette a tudósok számára, hogy megerősítsék a Higgs-bozon létezését, amely részecske tömeget ad más részecskéknek, például az elektronoknak és a kvarkoknak.
A Nature szerint az ütköztető 2029-re tervezett nagy intenzitású korszerűsítéséhez való orosz hozzájárulás elvesztése 40 millió svájci frankba (kb 16 milliárd forint) kerül a CERN-nek. Az Oroszországgal való kapcsolatok megszakítása a tudományos kutatás számára is visszaesést jelent, mondta a Nature-nek Hannes Jung, a hamburgi Német Elektron Szinkrotron Szinkrotron részecskefizikusa, aki szintén együttműködik a CERN-nel.
„Ez egy lyukat fog hagyni. Szerintem illúzió azt hinni, hogy ezt nagyon egyszerűen le lehet fedezni más tudósokkal” – mondta Jung, aki tagja a Science4Peace Forum nevű csoportnak is, amely a nemzetközi tudományos együttműködés korlátozásai ellen kampányol.
A CERN várhatóan továbbra is együttműködik a Moszkva közelében található Egyesített Nukleáris Kutatóintézettel (JINR), egy kormányközi kutatóközponttal, amely saját, bár kisebb hadronütköztetőt üzemeltet. A szervezet azzal érvelt, hogy a JINR-rel kötött megállapodás különálló az orosz állammal kötött megállapodástól. Az eljárásra vonatkozó döntés azonban így is elítélést váltott ki Ukrajna részéről, amely a CERN társult tagja.
