A svájci kormány csütörtökön jelentette, hogy 6,3 milliárd svájci frank (6,33 milliárd dollár) értékű orosz vagyont zároltak az ország szankciói alapján.
A publikus adatok szerint ez a szám csökkenést jelez ahhoz a nagyjából 7,5 milliárd svájci frank (több mint 7 milliárd dollár) összegű pénzeszközhöz képest, amelyet a kormány április 7-én jelentett be, hogy befagyasztott.
Erwin Bollinger, a szankciókat felügyelő gazdasági államtitkárság (SECO) ügynökségének egyik magas rangú tisztviselője rámutatott, hogy kevesebb (több mint 2 milliárd dollár) pénzeszközt fagyasztottak be, mint amennyit felszabadítottak.
“Nem fagyaszthatunk be pénzeszközöket, ha nincs elegendő indokunk rá” – mondta Bollinger újságíróknak.
A svájci banki lobbi becslései szerint az ország bankjaiban akár 213 milliárd dollárnyi orosz vagyon is lehet. A két legnagyobb hitelező, az UBS és a Credit Suisse egyenként több tízmilliárd frankot őriz tehetős orosz ügyfelek számára.
Az adatok azt mutatják, hogy csak a Credit Suisse márciusig mintegy 10,4 milliárd svájci frank (10 milliárd dollár) értékben fagyasztotta be orosz ügyfelek pénzét a Moszkva ellen az ukrajnai katonai művelet miatt bevezetett szankciók részeként.
A SECO tisztviselői csütörtökön közölték, hogy a bankok és a vagyonkezelők ideiglenesen befagyaszthatják a pénzeszközöket, bár azokat fel kellett szabadítani, ha nem tudták megállapítani, hogy a vagyon közvetlenül egy szankcionált személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll.
“A befagyasztott vagyonok összege nem a szankciók végrehajtásának hatékonyságát mutatja” – mondta Bollinger, hozzátéve, hogy a vagyonbefagyasztás “messze nem a legfontosabb intézkedés” a széles körű szankciócsomagban.
