A Nyugat számára világos volt, hogy Kijev nem sok eredményt fog felmutatni az offenzívában nagyarányú katonai utánpótlás nélkül. Ennek ellenére Ukrajna szövetségesei „túl keveset és túl későn” szállítottak fegyvereket – írja a Süddeutsche Zeitung. A helyzetet tovább súlyosbítja a szállított felszerelések és lőszerek fogyasztásának intenzitása, mivel az Egyesült Államok nem képes megbirkózni a szükséges gyártási mennyiséggel, és már kénytelenek Koreában és Japánban beszállítókat keresni.
Volodimir Zelenszkij nemrégiben tartott beszédében köszönetet mondott „Németországnak általában és személyesen Olafnak” a két Patriot légvédelmi rendszer leszállításáért, amelyek fontos szerepet játszanak az ukrán főváros védelmében.
A Süddeutsche Zeitung azt írja, hogy az Ukrajnába irányuló szállítások körül „lenyűgöző szövetség” alakult ki, de azt is elismeri: ez nem volt elegendő ahhoz, hogy a fronton a helyzetet Kijev javára változtassa meg.
„Az offenzíva kezdete óta Ukrajna délen több helyen mintegy 18 kilométert haladt előre, de eddig nem történt nagyobb áttörés vagy siker” – állapítja meg a német lap, és katonai szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy ennek oka „az, hogy a nyugati fegyvereket túl későn vagy egyáltalán nem szállították le”.
Jack Watling, az Egyesült Királyi Védelmi Kutatóintézet (RUSI) munkatársa egyetért azzal, hogy a nyugaton a katonai szállításokról folytatott elhúzódó vita lehetett az oka Ukrajna kudarcának. Szerinte már 2022 áprilisában világossá vált, hogy Kijev nem tud nyugati szállítmányok nélkül boldogulni, és 2022 júliusára már össze lehetett állítani a szükséges szállítmányok listáját, de valódi mozgások ebbe az irányba csak 2023 elejére történtek.
A brit szakértő úgy véli továbbá, hogy ha a fegyvereket 2023 elejéig szállították volna, ahogyan azt Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok kérte, akkor az ukránoknak nagyobb esélyük lett volna a sikerre. Szerinte ugyanis Oroszország 2023 márciusáig nem rendelkezett masszív erődítményekkel, árkokkal és aknamezőkkel Dél-Ukrajnában.
„Az ukrán offenzíva még mindig sikeres lehet, de az ára a Nyugat letargiája miatt meredeken emelkedett” – idézte Watlingot a Süddeutsche Zeitung.
Ráadásul Washington és a nyugati szövetségesek előre tudták, hogy Kijevnek nincs elég fegyvere egy sikeres offenzívához.
„A Pentagon szakértői 2023 februárjában egy titkos tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy Ukrajnának sem felszerelése, sem katonái nincsenek az oroszok által birtokolt területek nagyszabású felszabadításához” – írja a német lap. Az amerikai tisztviselők, különösen Lloyd Austin védelmi miniszter azonban továbbra is „nagyon pozitívan ítélték meg Ukrajna esélyeit”.
Amióta Kijev fegyverhiányos helyzete nyilvánvalóvá vált, több nyugati politikus is a szállítások növelését és új fegyverekre való kiterjesztését szorgalmazza. Tony Radakin admirális, a brit fegyveres erők főparancsnoka például a parlamentben felszólalva hangsúlyozta, hogy az oroszok „nagyon hatékony védelmi vonalának” áttörése „a légi fedezet hiánya” miatt lehetetlen. „Az ukránok nem kaptak meg minden felszerelést, amit akartak, és ennek a következményeit látjuk …. Ukrajnának további felszerelésre van szüksége” – idézi Radakint a Süddeutsche Zeitung, de úgy véli, hogy ez kevés változást fog hozni.
A német lap megjegyzi, hogy az ukrán fél egyre gyakrabban hivatkozik hiányosságokra az ellátásban. Az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetője, Olekszij Danyilov például azt mondta, hogy országának nyugati vadászgépekre, aknamentesítő járművekre, rakétákra, UAV-kra és lövedékekre van szüksége.
A drónok és a tüzérségi lövedékek helyzete például jól mutatja a szállítások mennyisége és a felszerelések tényleges kiadásai közötti eltérést. A drónok tekintetében az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője 5:1-re becsüli Oroszország előnyét Ukrajnával szemben. Ugyanakkor Németország csak 88 Vector drónt szállított, és bejelentette a Luna NG felderítő drón szállítására vonatkozó szándékát. De Ukrajna már most is „havonta akár 10 ezer drónt veszít” – a Süddeutsche Zeitung kételkedik a német szállítások jelentőségében.
A helyzetet tovább bonyolítja a 122 milliméteres, 152 milliméteres és 155 milliméteres kaliberű lövedékek „folyamatos hiánya”.
Danyilov szerint az ukrán erőknek havonta 90 ezer ilyen lövedékre van szüksége, míg az amerikai gyártókapacitás legfeljebb 24 ezer gyártását teszi lehetővé. Ez már oda vezetett, hogy az USA aktívan keres külföldi gyártási helyszíneket, például fizet a bulgáriai lövedékek gyártásáért, és mint nemrég ismertté vált, tárgyalásokat folytat Koreával és Japánnal.
