Szergej Sojgu orosz honvédelmi miniszter, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (1) honvédelmi minisztereinek tanácskozásán kijelentette: komoly aggodalmat kelt a NATO jelenlétének erősítése Oroszország és Belorusszia határai mentén.
A „Novosztyi” tájékoztatási ügynökségre hivatkozva az RT idézi a miniszter szavait.
Eszerint „komoly aggodalmat kelt a katonai szembenállás fokozódásának tendenciája az európai társégben. Növekszik a NATO készültségi jelenléte az Oroszország és Belorusszia Szövetségi Állam határainak közelében”.
Megjegyezte: a szövetség fejleszti katonai infrastruktúráját, tartalékokat képez fegyverekből és haditechnikából, illetve bejáratja a csapatok átdobásának útirányait.
Sojgu emlékeztetett továbbá az észak-atlanti szövetség nagyszabású, Defender Europe elnevezésű hadgyakorlatára, amikor „csapatok átdobását, illetve a szövetség keleti szárnyán végrehajtandó támadó műveleteit” gyakorolták.
Korábban, Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Lukasenkó belorusz elnök, szentpétervári találkozójuk során szót váltottak a NATO növekvő ukrajnai jelenlétének a problémájáról.
Megjegyzés:
(1) A Sanghaji Együttműködési Szervezet (magyar betűszóval: SESZ, ismertebb angol betűszavával: SCO) az első olyan, Oroszország vezette – biztonságpolitikai – szervezet, mely túllép az egykori Szovjetunió határain. 2001. június 15-én hozta létre Oroszország, Belorusszia (amely időközben visszalépett megfigyelő taggá) és három közép-ázsiai ország.
A szervezet eredetileg Kína és a közép-ázsiai országok közötti határvitákból adódó biztonságpolitikai problémák kezelésére jött létre. Hamarosan azonban mindnyájuk számára közös veszedelem keletkezett: a főként afganisztáni bázisú iszlám terrorizmus. Az eredeti tagországok közül Belorusszia visszalépett megfigyelő taggá, csatlakozott viszont Üzbegisztán, India és Pakisztán is. A megfigyelő tagok között van – Belorusszia mellett – Afganisztán, Irán és Mongólia is.
A szervezet érdekessége, hogy összehoz egymással egyébként rossz – csaknem ellenséges – viszonyban lévő országokat is. Mindenekelőtt Indiát és Pakisztánt. Üzbegisztán és közép-ázsiai szomszédai között is meglehetősen rossz a viszony, a Kirgizisztán és Tadzsikisztán között nemrégiben kirobbanni készülő fegyveres konfliktust pedig az orosz diplomáciának az utolsó pillanatban sikerült leblokkolnia. Afganisztán ténykedéséről nincs hír – viszont felőle fenyegetnek az iszlám szélsőségesek. A szunnita Afganisztánban sok éve terrortámadás érte a síita Irán heráti főkonzulátusát, aminek során a főkonzul életét vesztette.
Közép-Ázsiát ma mindenki úgy tartja számon, mint olyan térséget, amelyben az USA új frontot nyit majd Oroszország ellen. Az amerikai csapatok afganisztáni kivonulásának okaira adott egyik magyarázat szerint az USA azért hagyta ott Afganisztánt, mint eb a …, hogy új biztonságpolitikai problémákat teremtsen Oroszország számára. Az Afganisztánnal határos egykori szovjetköztársaságok – mindenekelőtt Tadzsikisztán –, de Oroszország is, máris készülni kénytelenek az onnan érkező menekültek, közöttük ki tudja miféle elemek áradatára.
