Az ukrán erők az év eleje óta több mint 80 ezer katonát vesztettek – közölte kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg tovább csökkenti az ellenség harci potenciálját.
Több mint 14 ezer darab haditechnikai eszközt is megsemmisítettek az orosz erők január óta, köztük 1200 harckocsit és más páncélozott harcjárművet. Ugyanezen időszak alatt Moszkva mintegy 403 négyzetkilométernyi új orosz területet szabadított fel – mondta Sojgu az ország katonai vezetésével tartott konferenciahíváson.
Annak ellenére, hogy Kijev nem ért el sikereket a harctéren, az ukrán vezetés „továbbra is igyekszik meggyőzni nyugati támogatóit arról, hogy képes ellenállni az orosz hadseregnek” – mondta. Ennek érdekében Kijev terrorizmushoz és nagy hatótávolságú csapásokhoz folyamodik orosz területeken, amelyek a polgári lakosságot veszik célba – tette hozzá a miniszter.
„Fegyveres erőink aszimmetrikusan reagálnak az ukrán fegyveresek ilyen bűncselekményeire” – mondta a védelmi miniszter. Csak márciusban az orosz hadsereg 190 csoportos csapást és két nagyszabású támadást hajtott végre Ukrajnában precíziós fegyverekkel és pilóta nélküli légi járművekkel, amelyek az ország katonai és energetikai infrastrukturális létesítményeit vették célba – tette hozzá.
A múlt hónapban az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg a konfliktus 2022. februári kirobbanása óta összesen 444 ezer főt veszített, ebből 166 ezret a tavaly nyári sikertelen ellentámadás során.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban februárban azt állította, hogy a konfliktus kezdete óta csak 31 ezer katonája halt meg. Azt nem árulta el, hogy hányan sebesültek meg vagy tűntek el harc közben.
Eközben az ukrán katonai parancsnokok többször panaszkodtak jelentős létszámhiányra, ami arra késztette Kijevet, hogy új utakat keressen harcoló erőinek feltöltésére. Ez többek között azt jelenti, hogy Ukrajna nyugati támogatóitól azt kérik, hogy küldjék vissza a külföldön bujkáló, behívás alól kibúvókat, és csökkentsék a katonai szolgálatra besorozható állampolgárok korhatását.
Moszkva az ukrajnai konfliktust többször is az USA és szövetségesei által Oroszország ellen vívott proxy-háborúnak nevezte, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy az ukránokat „ágyútöltelékként” használja fel saját érdekei érvényesítésére.
