Olaf Scholz német kancellár meggyőzte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy hagyja el a termet, ahol az unió vezetői arról szavaztak, hogy tárgyalásokat kezdjenek-e Ukrajnával az EU-csatlakozásról – erősítette meg szombaton újságíróknak, és elismerte, hogy a vitatott taktika nem szolgálhat „általános megoldásként”.
Scholz azt mondta Orbánnak, hogy „fontolja meg, hogy rövid időre elhagyja a termet”, esetleg „menjen ki egy kávéra”, miközben az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások csütörtökön Brüsszelben már a harmadik órába elhúzódtak – írja a Politico.
A magyar miniszterelnök távolléte, aki határozottan ellenzi a „világ egyik legkorruptabb országának” nevezett Ukrajna uniós tagságát, lehetővé tette, hogy az EU többi tagja egyhangúság látszatát keltve jóváhagyja az indítványt.
Míg egyesek bírálták, hogy ez veszélyes precedenst teremthet a kritikus döntéseknek az összes EU-tag támogatása nélkül történő előmozdítására, belső források a Politico-nak Scholz arcmentő taktikáját „előre egyeztetettnek” minősítették, és azzal érveltek, hogy „konstruktív módon” alkalmazták.
A kancellár elfogadta a kritikát, és közölte: „a dolgokat nem lehet minden alkalommal úgy megoldani, hogy elhagyjuk a termet. Ez kivételes esetekre vonatkozik, mint például a mostani döntésünk”.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke végül nyolcórás vita után jelentette be a csatlakozási tárgyalások megnyitását Ukrajnával és Moldovával, a döntést „nagyon erőteljes politikai üzenetként” értékelve, és optimizmusát fejezte ki, hogy az unió képes lesz legyőzni Magyarország ellenállását az Ukrajnával kapcsolatos terveikkel szemben a továbbiakban.
Bár Orbán korábban azzal fenyegetőzött, hogy „kemény vétóval” meghiúsítja Ukrajna csatlakozását, megelégedett azzal, hogy blokkolja a javasolt négyéves uniós pénzügyi tervet, amely 50 milliárd euró hosszú távú pénzügyi támogatást nyújtott volna Ukrajnának, és „teljesen értelmetlennek, irracionálisnak és helytelennek” minősítette a csatlakozási tárgyalásokat.
„Magyarország nem akar részese lenni ennek a rossz döntésnek!” – írta a Facebookon, miután az uniós vezetők bejelentették „győzelmüket”.
Az Orbán-kormány arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnát a féktelen korrupció, a külföldi segélyektől való teljes függés és a folyamatban lévő konfliktusban való részvétel kizárja az uniós tagságból.
Szlovákia és Ausztria szintén a tagság gyorsított bevezetése ellen érvelt, és bár egyikük sem próbálta megakadályozni a csütörtöki szavazást, Robert Fico szlovák miniszterelnök úgy jellemezte az országot, hogy „egyáltalán nem készült fel a tagsági tárgyalások megkezdésére”.
Orbán tagadta, hogy az uniós szavazás lebonyolítását azért cserébe engedélyezte volna, hogy Brüsszel felszabadít 10 milliárd eurót abból a 30 milliárd eurónyi pénzeszközből, amelyet az EU tavaly decemberben befagyasztott, mert Budapest állítólag nem tartotta be az EU Alapjogi Chartáját.
