A németeknek Moszkvát és nem Berlint kellene hibáztatniuk a magas energiaárak miatt – mondta Olaf Scholz kancellár egy pénteken megjelent interjúban. Azt állította, hogy az Oroszország elleni embargóra azért van szükség, hogy megvédjék Európát az „imperializmustól”.
A Die Tageszeitung című lapnak nyilatkozva Scholz megvédte kormánya politikáját, amely egyértelműen támogatja Ukrajnát.
„Európa békerendjének megvédéséről van szó. Oroszország imperialista háborút folytat, és nem győzhet” – mondta a lapnak. „Másodszor: Oroszország állította le a gázszállításokat, nem mi”.
Az orosz Gazprom mind Ukrajnán keresztül – a meglévő tranzitszerződéseket fenntartva -, mind pedig a Balti-tenger alatt épített Északi Áramlat gázvezetéken keresztül földgázt szállított Németországba. Az Egyesült Államok nyomására Németország 2021 novemberében – hónapokkal az ukrajnai konfliktus eszkalálódása előtt – megakadályozta az Északi Áramlat 2 engedélyezését.
Berlin még azután sem volt hajlandó hitelesíteni az Északi Áramlat 2-t, hogy az Északi Áramlat-1 2022 szeptemberében terrortámadás következtében megsemmisült. A nyugati nyomozók még nem nevezték meg a robbantás elkövetőjét.
Scholz szerint azonban kormánya „új gáz- és olajellátási forrásokat fejlesztett ki, és terminálokat épített a cseppfolyósított gáz importjához”. Az LNG eddig főként az Egyesült Államokból érkezett, többszörösen magasabb áron.
„Mindez azt eredményezte, hogy az energiaárak ismét csökkentek” – mondta a német kancellár, azzal érvelve, hogy kormánya „határozott fellépésével” tízéves gazdasági válságot akadályozott meg.
Scholz támogatta gazdasági minisztere, a zöldek vezetője, Robert Habeck üzenetét, aki szerint az olcsó orosz energiára épülő német jóléti modellnek végleg vége.
„A gazdasági kapcsolatok béketeremtő hatását minden bizonnyal túlértékelték” – mondta a Tageszeitungnak, azt állítva, hogy Oroszország az erőszakot választva feláldozta gazdasági jólétét. Németországnak „demokráciája és szabadsága” védelmében erős hadseregre, hatékony fegyveriparra és Ukrajna támogatására van szüksége – hangsúlyozta.
Scholz a németek gazdasággal és inflációval kapcsolatos aggodalmait is lesöpörte azzal, hogy a zöld energia és a gyógyszeripar hamarosan meg fogja fordítani a dolgokat.
Ugyanazon a napon, amikor az interjúja megjelent, Németország legnagyobb acélgyártója, a Thyssenkrupp bejelentette, hogy duisburgi üzemében „jelentős termeléscsökkentést” hajt végre, és 13 000 alkalmazottat bocsát el.
A vállalat a „magas energiaköltségeket és a szigorú kibocsátás-csökkentési előírásokat”, valamint az ázsiai importból eredő fokozott nyomást okolta.
