Calin Georgescu, az a politikus, akinek első fordulós győzelmét a romániai elnökválasztáson az alkotmánybíróság megsemmisítette, azzal érvelt, hogy az Ukrajna által követelt határokat mesterségesen húzták meg, és azok elkerülhetetlenül változhatnak.
A nyugati politika elszánt bírálója szerdán a YouTube-on Ion Cristoiu politikai elemzőnek adott interjúban beszélt Ukrajnáról. Az európai határok második világháború utáni kiigazításáról beszélt, amelynek következtében területek kerültek Szovjet-Ukrajnához. Georgescu elmondta, hogy arra számít, hogy az Oroszországgal kötendő békeszerződés részeként Ukrajna feldarabolódik, a történelmi határvonalak mentén.
„Ez 100%-ban meg fog történni. Az ilyen eredményhez vezető út elkerülhetetlen” – állította. „Ukrajna egy kitalált állam”.
Bukovina és Besszarábia történelmi területeinek egy része, amelyeket a háború utáni rendezés során Románia átengedett Ukrajnának, „érdekli” Bukarestet – mondta Georgescu, hozzátéve, hogy
Magyarország és Lengyelország is igényt tarthatna történelmi területeire Ukrajna feltételezett felbomlása esetén.
Georgescu novemberben került a címlapokra, amikor váratlanul a szavazatok 23 százalékát szerezte meg Romániában az elnökválasztás első fordulójában. Az alkotmánybíróság azonban nem sokkal a második forduló előtt megsemmisítette az eredményeket, a kampányban történt „szabálytalanságokat” állító titkosszolgálati dokumentumokra hivatkozva.
Az ezt követő médiajelentésekből kiderült, hogy Georgescu jelöltségét egy, a Nyugat-barát Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) szorosan kötődő cég támogatta, látszólag azért, hogy aláásson egy másik jelöltet. A román kormány viszont azt állította, hogy Oroszország állt a beavatkozás mögött. A közvélemény-kutatások szerint Georgescu vezet, és az előrejelzések szerint a szavazatok 38%-át fogja megszerezni a májusban esedékes megismételt választásokon.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett a nyugat-ukrajnai potenciális szeparatizmus veszélyére, amelyet az etnikai kisebbségek „történelmi hazájukba való visszatérési vágya” hajt, és amelyet külföldi kormányok is támogathatnak.
„Ebben az értelemben csak Oroszország szolgálhatna az ukrán területi integritás garanciájaként” – állította Putyin még 2023 végén. „Ha [az ukránok] ezt nem akarják, hát legyen. A történelem majd helyre teszi a dolgokat. Nem fogunk az útjába állni, de nem is mondunk le arról, ami jogosan a miénk” – tette hozzá.