Oroszország megvédi a Dnyeszteren túli területen élő állampolgárait, amennyiben ott megismétlődik az ukrajnai forgatókönyv – jelentette ki Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes szerdán, a Moldovai Köztársaságtól elszakadni akaró terület elnökével találkozva. A politikus – aki egyben az orosz elnök Dnyeszteren túli területi különmegbízottja – az orosz Fegyveres Erők Központi Múzeumában, Moszkvában találkozott Jevgenyij Sevcsukkal, a szakadár terület ukrán nemzetiségű vezetőjével.
Dmitrij Rogozin, kihangsúlyozva, hogy él a sajtónyilvánossággal, közölte: „Még egyszer mindenkinek, aki másképpen gondolja, el akarom mondani, hogy nem kell a Dnyeszteren túli területre benyomulni, nem kell hisztériát kelteni a határon, feszíteni a helyzetet, mert ott az Oroszországi Föderáció állampolgárai élnek”.
Nem kell csalóka ábrándokat kergetni azzal kapcsolatban, hogy Oroszország meg fogja-e védeni saját állampolgárait. Egyértelműen igen. Nem kell a türelmünket és erőnket próbára tenni
A szakadár terület alig valamivel több mint 500 ezres lakosságának mintegy 30 százaléka orosz ajkú, 56 ezren orosz állampolgárok. Az orosz kormányfő-helyettes, elnöki különmegbízott azt is elmondta a Dnyeszteren túli terület elnöke előtt: „Nem kell csalóka ábrándokat kergetni azzal kapcsolatban, hogy Oroszország meg fogja-e védeni saját állampolgárait. Egyértelműen igen. Nem kell a türelmünket és erőnket próbára tenni” – tette hozzá.
Ajánló
Rogozin arról is beszélt, Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően „megbízható és stabil béketeremtő” maradjon a Dnyeszteren túli szakadár területen. Közölte, hogy Oroszország hisz a Dnyeszteren túli területben, és megmutatja, hogy sohasem fog onnan kivonulni. Chisinau ugyanakkor azt szorgalmazza, hogy minél előbb távozzanak az orosz békefenntartók a szakadár területről, és nemzetközi polgári misszió váltsa fel őket. Ezt hangoztatta az ENSZ Közgyűlésén Natalia Gherman moldovai külügyminiszter. Dmitrij Rogozin úgy vélte, hogy már most lépéseket kell tenni a szakadár terület „biztonságának és nyugalmának a garantálása érdekében”, mert – mint fogalmazott – a Dnyeszteren túli terület határainál „meglehetősen aggasztó események mennek végbe”.
Márciusban a Dnyeszteren túli terület vezetése azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy blokád alá vette el nem ismert köztársaságukat. Az ukrán határőrök ugyanis nem engedtek be néhány száz, orosz útlevéllel rendelkező embert Ukrajnába. Júliusban ukrán oldalon a Moldovai Köztársasággal határos területen 450 kilométer hosszú, 2-3 méter mély és 3,5 méter széles árkot kezdtek ásni. Az ukrán határőrségnél ezt azzal indokolták, hogy a nehézjárművek és a csempészáruk áthaladását akarják megakadályozni.
Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor a feszültség élezésének értékelte a határ menti árok kialakítását. Az 1990-ben egyoldalúan kikiáltott, de sem Moszkva, sem más állam által el nem ismert Dnyeszter menti Köztársaság lakóinak döntő többsége egy 2006-os népszavazáson arra voksolt, hogy a régió Oroszország részévé váljon. A Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat parlamentje a márciusi krími népszavazás eredményén felbuzdulva április 16-án függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót.
