Lehet, hogy Brüsszel a jövő havi csúcstalálkozón nem kezdeményez hivatalos tagsági tárgyalásokat Kijevvel, és helyette 2024 márciusára ütemezi át az ügyet – jelentette pénteken a Reuters egy meg nem nevezett magas rangú uniós tisztviselőre hivatkozva.
Magyarország potenciálisan megakadályozhatja az ilyen lépéshez szükséges konszenzust, de a probléma túlmutat Budapesten – mondta a tisztviselő, akit csak a 27 EU-tagállam vezetőinek december 14-15-i csúcstalálkozójának előkészítésében részt vevő személyként azonosított a hírügynökség.
Egyes uniós vezetők azt javasolták, hogy a témát a márciusi csúcstalálkozón vegyék elő, miután az Európai Bizottságnak lehetősége lesz felmérni, hogy Kijev teljesítette-e az összes uniós feltételt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna egyáltalán nem áll készen az uniós tagsági tárgyalásokra, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig „abszurdnak” nevezte, hogy az unió egyáltalán megpróbálja értékelni, hogy Kijev teljesíti-e a feltételeket, miközben háború dúl.
Miközben az EU többször megfogadta, hogy támogatja Ukrajnát „amíg csak szükséges”, a meg nem nevezett tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy a legutóbbi megbeszélések „valóság ellenőrzést” jelentettek e politika tekintetében, mivel a tagállami vezetők „rájöttek, hogy ez elég drága”.
„Nem hagyhatjuk, hogy Ukrajna csődbe menjen, ez nem opció számunkra. De ez nem könnyű” – mondta a tisztviselő.
„Hogyan fizetjük ezt ki?” – kérdezte
Josep Borrell külügyi biztos javaslatát, miszerint 2027-ig további 50 milliárd eurót kellene Ukrajnának biztosítani, a hírek szerint „több oldalról” is bírálták, és nem csak Magyarország részéről.
Németország az EU legnagyobb pénzügyi befizetője, de a hét elején az alkotmánybíróság megakadályozta Olaf Scholz kancellár tervét, hogy 60 milliárd euró fel nem használt, világjárványra szánt forrást átcsoportosítson a „klíma- és átalakulási alap” számára. Ez még inkább megkötötte Berlin kezét, amikor pénzt kellene találnia Kijevnek – mondta a tisztviselő a Reutersnek.
„Talán túl nagy elvárásaink voltak” – mondta az illető az ügynökségnek. „Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát pénzügyileg, katonailag? Megvannak hozzá az eszközeink? Biztosak vagyunk benne, hogy az USA követni fog minket az elkövetkező években?”
Washington már javasolta, hogy havi 275 millió dollárral csökkentsék a Kijevnek nyújtott gazdasági segélyek – a kormány fizetésére fordított pénz – összegét, azzal a várakozással, hogy az EU, Kanada és Japán pótolja a hiányt. A kongresszus azonban még nem foglalkozott a Fehér Ház 61,4 milliárd dolláros kérésével.
Közben Ukrajna volt miniszterelnöke, Mikola Azarov úgy becsülte, hogy Kijev költségvetésének 75%-a nyugati támogatásokból vagy kölcsönökből származik, és hogy Volodimir Zelenszkij elnök kormánya képtelen lett volna kifizetni az októberi fizetéseket az EU 1,5 milliárd eurós átutalása nélkül.
„Nem arról van szó, hogy az emberek békét követelnek” – mondta a Reutersnek a meg nem nevezett tisztviselő.
„Az egyes tagok nagyon világosan kimondták, hogy egy bizonyos ponton véget kell vetni ennek. A konszenzus az, hogy továbbra is támogatást kell nyújtani Ukrajnának, de néhány ilyen kérdés felmerül”.
