2022, szeptember 25.
10.5 C
Budapest
7 C
Moszkva
Array

Rakéták mindenütt, új hidegháború?

RakétaSzakértők körében egyre nagyobb aggodalmat kelt az új rakétaelhárító terv negyedik szakasza, amely magába foglalja, hogy 2020. évre az Egyesült Államok területén kívül rakétaelfogó rendszert telepítenek, és rakétaelhárító ügyeletet vezetnek be, amelynek segítségével interkontinentális ballisztikai rakétákat tudnak megsemmisíteni. A Pentagon terveihez tartozik tengeri rakétaelhárító rendszer módosítása is. Nincs kizárva az sem, hogy a Fekete-tengeri Konstanca kikötőjében az „Idzsisz” rakétaelhárító rendszerrel felszerelt amerikai hajók állomásoznak majd.

Ilyen légkörben Igor Szmirnov, az el nem ismert Dnyeszter-melléki Köztársaság elnöke sürgeti, hogy Oroszország – Abháziához és Dél-Oszétiához hasonlóan – ismerje el a Dnyeszter melléki köztársaságot, és akkor készen áll arra, hogy a köztársaság területén az „Iszkander” orosz rakéta komplexumot telepítsék.

A „Vremja Novosztyej” c. lap írja, hogy a Dnyeszter melléki köztársaság elnöke döntését azzal magyarázza, hogy Románia készségét fejezte ki amerikai rakétaelhárító elemek telepítésére az ország területén, amit román elnök be is jelentett február elején. Szmirnov véleménye szerint amerikai ellenrakéták megjelenése Romániában „destabilizáló tényezőként hat az itteni helyzetre”.

Tiraszpolban ezt sajátos módon értelmezték: korábban jelentették, hogy az „Egyenlőség” nevű Dnyeszter-menti társadalmi-politikai szervezet kéréssel fordult Medvegyev orosz elnökhöz, hogy a Dnyeszter-mellék területén, amely 1990-ben elszakadt  Moldáviától, építsék ki védelmi rendszert a Kelet-Európai amerikai rakétaelhárító rendszer ellensúlyozására.

Marian Lupu, Moldávia Demokrata Pártja elnöke Igor Szmirnov javaslatát „rossz ötletnek” nevezte, amely segítségével belevonhatják Oroszországot egy nemzetközi botrányba. Lupu véleménye szerint a Dnyeszter-melléki vezetők populista,  választások előtti meggondolásokból indulnak ki, hiszen márciusban ott megtartják a helyi hatalmi szervek megválasztását, decemberben pedig a Legfelsőbb Tanács képviselőit választják meg.

Az oroszokra fújnak az amerikaiak

A diplomáciai nyugalom csendháborítójának titulusát már régen megszerezte Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete.  A mértékadó The New York Times azzal vádolta őt, hogy diplomata számára „elfogadhatatlan” kijelentéseket tesz. Rogozin kommentálva  Románia beleegyezését abba, hogy területén helyezzék el az amerikai rakétapajzs elemeit, egyebek között kijelentette:” Hányszor kell emlékeztetni arra, hogy ez veszélyes? A medve előbújik és megtépi a fenekét ezeknek az ügyetlen vadászoknak.”

Amint Oroszország NATO-képviselője elmondta, ezeket a szavakat a Twitteren levő blogjában használta. De hogyan is lehetne, szerinte, reagálni minderre, ha az Egyesült Államok és a Románia közötti   rakétaügyletről a tömegtájékoztatásból értesül Oroszország, akit a NATO-ban partnernek mondanak? Rogozin érzelmeit meg lehet érteni. Amikor a „rakétaernyő” árnyéka rávetődött Bulgáriára is, az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov is kifakadt: „  Hogy értsük ezt? A román” meglepetés” után jön a bolgár?” – mondta felháborodva.

De ha az érzelmeket félretesszük, a február 8-án jóváhagyott orosz katonai doktrínában megtalálható a veszélyek száraz felsorolása, köztük a következő: „A globális stabilitást és a kialakult erőviszonyokat aláásó stratégiai rakétavédelmi rendszer kialakítása és telepítése”. Mint ismeretes, a doktrína közzététele után Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára, valamint a washingtoni kormányzat képviselői  kifejezésre juttatták: nem értenek egyet azzal, hogy a  NATO kibővítése veszélyeztetné Oroszországot. „Oroszországot  semmi sem veszélyezteti” -hangzott fel a legkülönbözőbb variációkban, de ezek a szavak régóta ismerősek.  Időközben – és ismét csak a tömegtájékoztatás hírei alapján – George Maior, a román Információs Szolgálat, a SRI /elhárítás/ vezetője  olyan kijelentést tette, hogy radarokat helyezhetnek el Törökországban, és ezek részei lennének a rakétavédelem Romániába telepítendő elemeinek. Ez meg mi? Újabb „meglepetés”?

A „Global Research” kanadai kiadvány idézi Rasmussen szavait arról, hogy az orosz katonai doktrína „nem tükrözi a realitást”, eléggé kemény következtetésre jut: „Minél hangosabban nyilatkoznak az Egyesült Államok és szövetségesei az állítólagos iráni veszélyről,   annál  tömörebb lesz Oroszország körül a rakétaelhárító berendezések Nyugat által felvont kordonja”. Konsztantyin Koszacsov, az Állami Duma Külügyi bizottságának vezetője értetlenségét fejezte ki.

A legbosszantóbb , hogy ezek a tervek  semmilyen  formában nem  illenek bele az orosz – amerikai kapcsolatok újraindításának  programjába. Ez a program a két elnök megállapodása  szerint abban nyilvánult meg, hogy fel kell mérni az Egyesült Államokat, Európát, Oroszországot – mint Európa elidegeníthetetlen részét – fenyegető veszélyeket, és csak ezt követően megegyezni a közös akciókról.

Miért lett divatos ismét a „rakétaernyő” azoknál, akik sorban állnak érte Európában? Ivan Szafrancsuk katonai szakértő szerint ez pszichológia a politika helyett, „fantomfájdalmak”. Oroszország valóban senkit nem fenyeget. De lehet-e a kapcsolatok újraindítását  fantomokra építeni?

(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)

Figyelem Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

Friss hírek

- Hirdetés - spot_img

UKRÁN VÁLSÁG

Borell: Putyin nem blöfföl a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban, diplomáciai megoldás kell

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szombaton a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyvereket is bevethet, ha Moszkva erőit...

Több száz külföldi zsoldost semmisített meg az orosz légierő

Az elmúlt 24 órában az orosz légierő mintegy 200 ukrán fegyverest és mintegy háromszáz külföldi zsoldost semmisített meg Mikolajiv térségében - közölte a védelmi...

Szijjártó: az egyetlen megoldás a béke

A problémákra, amelyekkel Európának szembe kell néznie a háború és a szankciók miatt, az egyetlen megoldás a béke - mondta a külgazdasági és külügyminiszter...