Oroszország teljesíteni fogja minden vállalt kötelezettségét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén (ODKB) keretein belül, Örményországnak efelől nincs kétsége – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Putyin az orosz hírügynökségek által szerdán ismertetett, a televízióban vasárnapra műsorra tűzött interjúban ugyanakkor rámutatott, hogy a (Hegyi-Karabahért folytatott) harcok nem Örményország területén zajlanak. Közölte, hogy folyamatos kapcsolatban áll Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, és azt mondta, hogy az örmény vezetésben nem merültek fel kételyek az orosz szövetségesi elkötelezettséggel kapcsolatban.
Kifejezte reményét, hogy a konfliktus hamarosan véget ér, mégha nem is oldódik meg véglegesen, és ismételten mielőbbi tűzszünetre szólította fel a szembenálló feleket. Kitért rá, hogy Oroszország területén mintegy kétmillió azeri és kétmilliónál több örmény él.
Oroszország és Örményország szövetséges az ODKB-n belül, amelynek tagja még Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is.
A válsághoz vezető kirgiz választásokról szólva rámutatott, hogy azok legitimitását az Európai Biztonsági és Együttműködési (EBESZ) szervezet is elismerte. Kifejezte reményét, hogy sikerül békés eszközökkel rendezni a kialakult helyzetet, és helyreállnak a rendes demokratikus politikai folyamatok. Közölte, hogy Moszkva kapcsolatban áll a konfliktus összes részvevőjével.
Leszögezte, hogy a helyzet normalizálódása után folytatódik majd az orosz-kirgiz közös projektek megvalósítása. Emlékeztetett rá, hogy Kirgizisztán az Eurázsiai Gazdasági Unió tagja és jelentős orosz kölcsönöket vett fel.
Ajánló
Putyin kérdésre válaszolva elmondta, hogy Washingtontól semmilyen választ sem kapott a kiberbiztonsági együttműködés felújítására tett javaslatára, holott amerikai részről továbbra is kifogások hangzanak el orosz „hiperaktivitásra” és belügyekbe való beavatkozásra vonatkozóan. Az orosz vezető szerint ezek a vádak minden alapot nélkülöznek.
Véleménye szerint az amerikai választások hangnemét az amerikai választópolgároknak kell megítélniük, a vita közben elhangzott sértések pedig a politikai kultúra meglétéről vagy annak hiányáról tanúskodnak. Azzal kapcsolatban, hogy az elnökjelöltek vitájában a demokrata párti Joe Biden „Putyin ölebének” nevezte a hivatalban lévő államfőt, Donald Trumpot, úgy vélekedett, hogy ez Oroszország „hihetetlen befolyásáról és erejéről” árulkodik, és Moszkva malmára hajtja a vizet.
Nagyrabecsüléséről biztosította Trumpot, amiért többször is szót emelt az orosz-amerikai kapcsolatok fejlesztése mellett. Mint mondta, ezen a téren történtek is pozitív lépések, így a korlátozások és világjárvány ellenére is megnőtt a kereskedelmi forgalom, és együttműködés alakult ki az energetikai világpiac stabilizálásában is. Az amerikai elnök szándékai azonban nem érvényesültek teljességgel, jelentős mértékben azért, mert az Egyesült Államokban kétpárti konszenzus alakult ki Oroszország minden irányú feltartóztatásának ügyében, ami korlátozta kormányzatának mozgásterét.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Trump elnöksége alatt rekordszámú korlátozást vezettek be, 46 alkalommal vezettek be új szankciókat vagy szigorítottak korábbiakat. Kifogásolta, hogy éppen a mostani washingtoni kormányzat mondta fel a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló orosz-amerikai INF-szerződést és kezdte meg a kilépés folyamatát a nyitott égbolt-egyezményből.
Bidennek kapcsolatban nehezményezte az élesen oroszellenes retorikát, ám a jelölt megközelítését részletezve mintegy pozitívumként emelte ki, hogy az amerikai demokrata párt hagyományosan közelebb áll a liberális értékrendhez, amely Európában a szociáldemokrata elvekhez áll közel.
Ezzel kapcsolatban Putyin felidézte, hogy 18 évig volt tagja a szociáldemokráciából kinőtt kommunista pártnak, amelynek baloldali értékeivel ma is rokonszenvezik. Mint mondta, ilyen értelemben van egyfajta ideológiai alapja a kapcsolatok rendezésének a demokrata jelölttel. Utalt rá, hogy a Szovjetunió mindig is támogatta az demokraták szavazóbázisához tartozó afroamerikaiaknak a jogaik érvényesüléséért folytatott küzdelmét.
A pozitívumok között említette meg, hogy Biden kész meghosszabbítani a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 (vagy Új Start) szerződés hatályát, vagy új megállapodást kötni. Ismételten leszögezte, hogy Moszkva kész együttműködni bárkivel, akit az amerikaiak elnökükké választanak.
Arra kérdésre válaszolva, hogy miért nem kap nagyobb nyilvánosságot a születésnapja – Putyin szerdán töltötte be a 68-at -, az elnök azt mondta, hogy nem nemzeti ünnepről van szó, ezért nem kell eltúlozni a jelentőségét. Hozzátette, hogy mindenkinek baráti és családi körben kell ünnepelnie a születésnapját, függetlenül szolgálati beosztásától.
A TASZSZ szerdán, a születésnapra időzítve közölte egy húszrészes, még a járvány előtt publikálni kezdett Putyin-interjúsorozat utolsó részét, amelyben az elnök egyebek között kijelentette: nem érzi úgy, hogy két évtizedes hivatali ideje alatt emberből egy funkcióvá alakult volna át.
Beszámolója szerint egyetemi diáktársai azt mondják, hogy gyakorlatilag semmit sem változott.
Mint mondta, a munkakörével járó korlátozásokért, például, hogy nem találkozhat a barátaival amikor szeretne, egyebek között az emberek iránta megnyilvánuló bizalma, az ebből kapott „nagy erkölcsi elégtétel” kárpótolja.
