Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a piszkarjovkai emléktemetőbe látogatott Szentpéterváron, hogy tisztelegjen a város védelmezői és a ma 78 éve befejeződött leningrádi ostrom áldozatai előtt.
Az államfő virágot helyezett el egy tömegsírnál, amelyben a dokumentumok szerint a leningrádi ostrom idején elhunyt bátyjának földi maradványai nyugszanak.
A Piszkarjovszkoje emléktemető a második világháború legnagyobb temetkezési helye, ahol mintegy félmillió leningrádi lakost és védőt temettek el az ostrom idején. Közülük eddig csak mintegy 150 ezret sikerült azonosítani, amely a mai napig is tart.
Putyin, aki 1952-ben született Leningrádon (ma Szentpétervár), rendszeresen részt vesz a leningrádi ostrom megemlékezésein. Az elnök számára ez egy nagyon személyes történet. Édesapja az ostrom alatt a Leningrádtól délkeletre fekvő Nyevszkij Pjatacsoknál harcolt, édesanyja az ostrom teljes időtartama alatt a városban tartózkodott, idősebb testvére, Viktor pedig 1942 telén diftériában halt meg az ostromlott városban.
Idén van a német ostrom végének 78. évfordulóját. Leningrádot a német Észak Hadseregcsoport próbálta elfoglalni, 872 napig tartották bekerítve, 1941. szeptember 8. és 1944. január 27. között.
Leningrád ostroma, vagy ahogy az oroszok hívják, a leningrádi blokád A világtörténelem egyik leghosszabb és legpusztítóbb ostroma volt, több millió áldozattal.
Az ostromgyűrűt a Szikra hadművelet törte át, amelyet a szovjetek 1943. január 12-én indítottak meg. Heves harcok árán január 18-án a Volhoci Front 372. lövészhadosztálya és a Lenngrádi Front 123. lövészdandárja, 10-12 kilométer széles folyosót nyitott az ostromgyűrűn. A városban az ostrom ideje alatt legalább másfélmillió ember halt meg, semmiféle közszolgáltatás nem volt, és egy idő után élelem sem volt, előfordult az emberevés, fertőző betegségek pusztítottak.
