A Nyugat kísérletei, hogy gazdasági és kulturális szankciókkal „eltörölje” Oroszországot, kudarcot vallottak, és mindig is kudarcra voltak ítélve – mondta pénteken Vlagyimir Putyin elnök.
Az orosz államfő a szentpétervári Nemzetközi Kulturális Fórumon felszólalva azzal vádolta a kollektív Nyugatot, hogy igyekszik „áthúzni” mindent, ami nem illik bele a „meghamisított történelmébe”.
„A történelem egész rétegeit – Nyugat-Európa, Ázsia, Afrika, Latin-Amerika művészetét – elhallgatják, mintha meg sem történtek volna, és az utóbbi időben megpróbálják általánosságban a kultúránkat eltörölni” – jelentette ki Putyin.
„Azért mondom, hogy „próbálkoznak”, mert tudjuk, hogy ez eleve lehetetlen” – tette hozzá az elnök.
„De mégis megpróbálják eltörölni a kultúrát, amely az igazi szabadságon, az irgalmasságon, az emberszereteten és a spiritualitáson alapul. Az Oroszország eltörlésének politikája önmagában véve kultúraellenes, neokoloniális és rasszista”.
A valóságban – érvelt Putyin – az Oroszország kultúrájának eltörlésére és gazdaságának tönkretételére irányuló kísérlet az „úgynevezett szankciókkal” nem úgy sikerült, ahogyan azt a szerzők tervezték.
„Ennek egyik példája a sok közül a Csajkovszkij-verseny iránti hatalmas érdeklődés” – mondta az orosz elnök.
Ajánló
„Az online közönsége meghaladta az 50 millió embert. A modern világban az ilyesmit lehetetlen visszacsinálni, egyszerűen lehetetlen. Furcsa, hogy azok, akik ezzel próbálkoznak, ezt nem értik. Egyébként ennek az 50 millió embernek több mint a fele európai, akik nem akarják, hogy bárki is eldöntse helyettük, milyen zenét hallgassanak, mit nézzenek, mit olvassanak”.”
Putyin szerint a világban jelenleg tapasztalható feszültségek néhány fő oka „bizonyos erők kizárólagossági igénye – beleértve a kulturális kizárólagosságot is -, megvetésük más szokások, szellemi értékek iránt, az a vágy, hogy mindenkit és mindent az egységesítésnek rendeljenek alá, mégpedig a saját sablonjuk szerint, amelyet a legjobbnak és leguniverzálisabbnak tartanak”.
Ezt „vulgáris globalizációnak” és „kulturális hódításnak” nevezte, ami a kultúrák elnyomását és elszegényedését eredményezte, és „sokszorosára növelte a konfliktusok lehetőségét”.
