2024, február 24.
11.3 C
Budapest
-0.2 C
Moszkva

Putyin két hőerőművet avatott fel a Krímben a félsziget és Oroszország újraegyesülésének évfordulóján

Két hőerőművet avatott fel a Krímben a félsziget és Oroszország újraegyesülésének ötödik évfordulóján Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin Szevasztopolban rendelte el a helyi és a Szimferopolban felépített erőmű csúcsra járatását.

“Ma újabb fontos lépést tettünk a Krím félsziget és az Oroszországi Föderáció egész déli része energiabiztonságának megteremtésében, a régió gazdaságának és infrastruktúrájának fejlesztésében” – hangoztatta az elnök.

Hozzátette, hogy a Kraszondári területen üzembe helyezik a Port alállomást, amely fontos szerepet tölt majd be a tamanyi kikötő és a krími híd energiaellátásában.

Kijelentette, hogy az összesen 940 MW szevasztopoli Baklavszaja és a szimferopoli Tavricseszkaja hőerőmű annyi energiát termel, mint amennyit Ukrajna az orosz annektálása – a moszkvai hivatalos szóhasználat szerint a Krím és Oroszország “újraegyesítése” – előtt szállított a félszigetre és kielégíti a helyi igények 90 százalékát. Emlékeztetett rá, hogy 2014 előtt a Krímben csak 160 MW áramot termeltek.

Putyin Szimferopolban, egy krími szervezetek, egyebek között egyházak képviselőivel megtartott, a televízióban élőben közvetített, többórás beszélgetés során egyebek között kijelentette, hogy meghívta Recep Tayyip Erdogan török elnököt a krími tatárok egy új mecsetjének felavatására. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Benjámin Netnajhu izraeli kormányfőt egy új zsinagóga átadására invitálja meg a félszigetre.

Az orosz elnök ismételten a népakarat kifejeződésének minősítette a 2014-ben megtartott krími referendumot, azzal vádolva meg a Nyugatot, hogy nem tartja tiszteletben a demokrácia elveit.

Elmondta, hogy a 2014-es krími fordulat idején készültségbe helyeztette az orosz nukleáris erőket, arra figyelmeztetve nyugati vezetőket, hogy Oroszország kész megvédenie a magáénak tekintett területet.

Hangot adott álláspontjának, amely szerint az orosz és az ukrán nép között a viszony nem ellenséges, Moszkva csak a jelenlegi kijevi vezetéssel nem tud egyezségre jutni. Kifejezte reményét, hogy ha Ukrajnában a hónap végén esedékes elnökválasztást követően “a józan ész kerekedik felül”, a két ország rendezni tudja majd viszonyát.

Putyin a szimferopoli Lenin téren megtartott esti központi ünnepségen elmondott ünnepi beszédében a Vörös Hadsereg hősiességéhez hasonlította a fél évtizeddel ezelőtt népszavazás megtartását. Az elnök további gazdasági fejlesztéseket ígért a Krímben az egybegyűlt mintegy 15 ezres tömegnek.

Az elmúlt fél évtized során Oroszország komoly összegeket fordított a Krím integrálására, egyebek között az orosz szárazföldről a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető, 19 kilométeres híd, valamint a krími tatár nacionalisták által felrobbantott villanyvezetéket pótló “energiahíd” négy ágának lefektetésére.

Putyin most ígéretet tett a félsziget ukrán részről elvágott vízellátásának biztosítására is.

A két újonnan csúcsra járatott hőerőmű körül egyébként korábban nemzetközi botrány robbant ki, mert a bennük üzembe helyezett turbinákat gyártó Siemens azt állította, hogy a berendezések a tudta nélkül és az uniós szankciók megkerülésével kerültek a félszigetre.

Moszkva valótlannak minősítette a vádakat, amelyek tárgyalását az orosz bíróságok megtagadták.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke a Kremlhez közeli Izvesztyija című napilapban hétfőn megjelent írásában azt állította, hogy jogilag érvénytelenek a Moszkva ellen a Krím miatt bevezetett nyugati szankciók. A politikus szerint a félsziget “örökre” Oroszország “elidegeníthetetlen” részévé vált.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az orosz elnöki apparátusban sosem mérlegelték azt a Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke által múlt héten felvetett javaslatot, amelynek értelmében Kijevnek kártérítést kellene fizetnie a negyedszázados ukrán fennhatóság idején a félsziget gazdaságának okozott károkért.

Noha a Krím megszerzése miatt érzett eufória rég eloszlott már Oroszországban, VCIOM állami közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott felmérése szerint az oroszok 88 százaléka továbbra is pozitívan viszonyul a Krím és Oroszország “újraegyesítéséhez” és csak 8 százalék ítéli meg negatívan azt.

A megkérdezettek 70 százaléka nem vett észre változást saját és családja életében a félsziget megváltozott hovatartozása miatt, de 18 százalék pozitív, 9 százalék pedig negatív változást élt meg.

A VCIOM csütörtökön azt közölte, hogy a Krím lakosainak 93 százaléka továbbra is pozitívan értékeli a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását és 89 százalék most is erre szavazna. Egyaránt 3-3 százalék azoknak az aránya, akik negatívan értékelik a fordulatot vagy akik azt szeretnék, hogy a Krím Ukrajna kötelékében legyen autonóm köztársaság.

A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.

Támogasd a donyecki gyerekeket!

Oroszországban élő nemzeti érzelmű magyarok és anyaországi segítőik közreműködésével támogathatod a donyecki gyerekeket.

Figyelem! Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ajánló

Friss hírek

UKRÁN VÁLSÁG

Ukrajna megfenyegette Lengyelországot a tiltakozó gazdák miatt

Kijev fenntartja magának a jogot, hogy megtorlást alkalmazzon Lengyelországgal szemben, ha nem győzi meg a tiltakozó gazdákat, hogy hagyjanak fel a határátkelők blokkolásával -...

Bloomberg: Magyarország blokkolta, hogy az EU közös nyilatkozatot adjon ki Ukrajnáról

Magyarország megakadályozta, hogy az Európai Unió tagállamai közös nyilatkozatot írjanak alá az ukrajnai orosz különleges hadművelet megindítása óta eltelt két év alkalmából - írja...

Felmérés: a franciák többsége nem akarja Ukrajnát az Európai Unióba

Ukrajna uniós csatlakozásának kilátása szinte egyöntetűen megosztja a francia társadalmat - derült ki a CSA kutatóintézet új felméréséből. A pénteken közzétett közvélemény-kutatási eredmények szerint...
spot_img

Videó