A NATO egyre inkább az ázsiai-csendes-óceáni térségre helyezi át a hangsúlyt, ami nemcsak a régió összes országára, hanem Oroszországra is biztonsági fenyegetést jelent – jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin elnök.
Az orosz államfő Hanoiban találkozott vietnami kollégájával, To Lammal, egy nappal azután, hogy Phenjanban stratégiai partnerségi szerződést írt alá Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel.
A vietnami megbeszélések után Putyin bejelentette, hogy a felek „kölcsönös érdeklődést mutattak egy megbízható és megfelelő regionális biztonsági architektúra kiépítése iránt, amely az erő alkalmazásának mellőzésének és a viták békés rendezésének elvein alapul, és amelyben nem lesz helye szelektív katonai-politikai blokkoknak”.
„Oroszország és Vietnam álláspontja ezekben a kérdésekben nagyrészt megegyezik vagy közel áll egymáshoz” – mondta Putyin.
A nap folyamán tartott sajtótájékoztatón az orosz államfő megjegyezte, hogy a helyzet világszerte olyan módon alakul, amely megköveteli a partnerekkel való együttműködés megerősítését, „különösen azokon a területeken, amelyeket fontosnak tartunk, beleértve az Ázsiában történtek figyelembevételét”.
„Látjuk, mi történik Ázsiában, nem igaz? Egy tömbrendszer áll össze… A NATO máris úgy költözik oda, mintha állandó lakhelye lenne. Ez természetesen fenyegetést jelent a térség minden országára, beleértve az Orosz Föderációt is. Erre kötelességünk reagálni, és ezt meg is fogjuk tenni” – hangsúlyozta.
Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy fegyvereket adjon szövetségeseinek, mivel a Nyugat azt állítja, hogy büntetlenül felfegyverezheti Ukrajnát, így nagy hatótávolságú fegyvereket küldhet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak és más országoknak – tette hozzá Putyin.
Ajánló
A múlt hónapban Putyin a NATO-ra és más, nyugati irányítású szervezetekre tett alig burkolt utalással arra figyelmeztetett, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségben „nincs helye a zárt katonai és politikai szövetségeknek”, hozzátéve, hogy Kína és Oroszország egyaránt „károsnak és kontraproduktívnak” tartja az ilyen blokkok létrehozását.
Még 2021-ben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália létrehozta az AUKUS biztonsági partnerséget, amelynek fő célja, hogy segítse Canberrát nukleáris meghajtású tengeralattjárók beszerzésében. Washington a hírek szerint megpróbálja felgyorsítani Kanada és Japán csatlakozását.
Peking elítélte az AUKUS-paktumot, mint a NATO „ázsiai-csendes-óceáni változatának” létrehozására tett kísérletet, és a kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Venbin tavaly úgy érvelt, hogy az „hidegháborús mentalitáson alapul, amely csak fegyverkezési versenyt ösztönöz, kárt okoz a nemzetközi nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszernek, és árt a regionális stabilitásnak és békének”.
Az év elején a kínai külügyminisztérium szintén elítélte a NATO-t, mint „két lábon járó hadigépezetet, amely káoszt okoz, bárhová is megy”. Peking az USA vezette blokkot az ázsiai ügyekbe való beavatkozással vádolta, „szörnyű szörnyetegnek” bélyegezve azt, amely „fekete kezet” nyújtott a régió felé.
