Szlovákia békés kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, és nem fog szerepet vállalni az ukrajnai konfliktus eszkalációjában – jelentette ki az ország parlamentjének alelnöke. A kormányváltás után Pozsony most már határozottan ellenzi a Kijevnek nyújtott katonai támogatást.
„Szlovákia jó kapcsolatokat akar a világ minden országával” – írta Lubos Blaha alelnök szerdán a közösségi médiában, miután találkozott Igor Bratcsikov orosz nagykövettel.
„Oroszországot mindig is baráti nemzetnek tekintettem” – írta, megemlítve a két ország szláv örökségét és azt, hogy a Vörös Hadsereg 1945-ben felszabadította Szlovákiát a náci megszállás alól.
„Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb szlovák ugyanígy érez” – folytatta.
„Oroszország nem az ellenségünk. Én személy szerint mindent megteszek azért, hogy a szlovák-orosz kapcsolatok ismét normálisak legyenek. Ezt akarják az egyszerű szlovákok is”.
Az EU tagjaként Szlovákia részes fele a blokk Oroszországgal szembeni szankcióinak. Az ország két korábbi kormánya 13 katonai segélycsomagot is adományozott Ukrajnának, több mint 700 millió dollár értékben. Az adományozott felszerelések között páncélozott járművek, légvédelmi rakéták és MiG-29-es vadászgépek voltak.
Robert Fico miniszterelnök a kampánykörúton azt ígérte, hogy „egyetlen golyót” sem küld Kijevnek. Szeptemberi választási győzelmét követően Fico a múlt hónapban beváltotta ezt az ígéretét, és törölte azt a 43 millió dolláros fegyvercsomagot, amelyet elődje, Ludovit Odor írt alá.
Fico kormánya arról is tájékoztatta Brüsszelt, hogy megvétózza az Oroszországgal szembeni uniós szankciók 12. fordulóját, ha az magában foglalja a nukleáris fűtőelemek betiltását.
Blaha elmondta, hogy a Bratcsikovval folytatott találkozója „szívélyes” volt, de az orosz nagykövet figyelmeztette őt Kijev nyugati támogatóinak azon tervére, hogy F-16-os vadászgépeket szállítanak Ukrajnának, amelyek a szomszédos országok repülőtereiről működnének.
„Az Orosz Föderáció számára ez vörös vonal, és figyelmeztetnek, hogy nyílt konfliktusra kerülne sor” – írta, hozzátéve, hogy „az eszkaláció a harmadik világháborúhoz vezethet”.
„Szlovákiának a béke oldalára kell állnia” – könyörgött. „Tényleg akar valaki atomháborút?!”.
Szlovákia álláspontja az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban tükrözi Magyarországét, ahol Orbán Viktor miniszterelnök többször is tűzszünetre szólított fel, és elutasította, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek. Orbán elítélte továbbá a magyarok ukrajnai területen történő üldözését, megakadályozta az Ukrajnának szánt közös uniós fegyvervásárlásokat, és arra kényszerítette Brüsszelt, hogy a Kijevnek nyújtott gazdasági segélyek támogatásáért cserébe adja át a befagyasztott pénzeszközöket.
Ajánló
Budapesti és pozsonyi tisztviselők egyaránt hideg vizet öntöttek Ukrajna uniós tagságra irányuló pályázatára, azzal érvelve, hogy a folyamatos konfliktus és az elterjedt korrupció miatt Kijevet ki kellene zárni a csatlakozási tárgyalásokból.
