Jens Stoltenberg NATO-főnök ötlete, hogy hozzanak létre egy hosszú távú, 100 milliárd eurós tervet Ukrajna támogatására, sok kétséget váltott ki a szervezeten belül, sokan azon tűnődtek, hogy honnan is jött ez az ötlet – jelentette szerdán a Politico című amerikai lap.
Az Egyesült Államok vezette szövetség vezetője korábban arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy „változtassák meg a támogatás dinamikáját” Ukrajnának, amely többször panaszkodott a nyugatról szállított lőszerek és fegyverek hiányára, miközben az orosz csapatok folyamatosan nyomulnak előre.
Ennek érdekében a főtitkár azt javasolta, hogy „megbízható és kiszámítható biztonsági támogatást biztosítsanak Ukrajnának hosszú távra”, amelynek – mint mondta – a NATO hosszú távú kötelezettségvállalásain kell alapulnia, nem pedig önkéntes adományokon.
Mindez azután történt, hogy több nyugati média arról számolt be, hogy Stoltenberg egy öt évre szóló, 100 milliárd eurós katonai segélycsomagot akar kidolgozni Kijev számára, amelynek keretében a NATO nagyobb felelősséget vállalna az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segítségének koordinálásában is. Konkrétumokba azonban nem kívánt bocsátkozni, és nem erősítette meg az összeget, azt közölve, hogy a részleteket a nyárig kidolgozzák.
A Politico arról is beszámolt, hogy bár olyan országok, mint Lengyelország, Törökország és Németország vezető tisztségviselői támogatták a kezdeményezést, egyesek sokkal kevésbé voltak lelkesek. A lap egyik forrása szerint egyes, meg nem nevezett országok miniszterei „forgatták a szemüket” a 100 milliárdos számra, mivel nem tudták, honnan származik.
A cikk szerint több nyugat-európai ország attól is tart, hogy a terv még nagyobb befolyást adna a NATO-nak, és aláásná az EU azon erőfeszítéseit, hogy növelje saját szerepét a védelmi szférában. Az is tisztázatlan, hogy az összeget új hozzájárulások révén érnék-e el, vagy a már meglévő programokból összedobva.
Egyes nyugati diplomaták arra is rámutattak, hogy a tervről szóló viták még korai szakaszban vannak, és egyesek azt mondták, hogy előbb szeretnék látni a részleteket, mielőtt támogatnák a kezdeményezést. Magyarország azonban figyelemre méltó kivételnek bizonyult, mivel Szijjártó Péter külügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy ellenezni fog minden olyan lépést, amely eszkalációhoz vezethet.
Oroszország többször is elítélte a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnának, figyelmeztetve, hogy azok csak meghosszabbítják a konfliktust anélkül, hogy annak kimenetelén változtatnának. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a NATO-t „agresszív szövetségnek” nevezte, amely Ukrajnát eszközként használja Moszkva aláásására.
