Az EU tagállamai egyre frusztráltabbak Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel szemben a külpolitikában alkalmazott egyoldalú megközelítése miatt – jelentette szerdán diplomatákra hivatkozva a Politico. A legutóbbi bírálatra állítólag azután került sor, hogy von der Leyen bejelentette a Jordániával kötött partnerségi megállapodást.
A megállapodást múlt héten kötötték meg, miután von der Leyen és II. Abdullah király megbeszéléseket folytatott. A megállapodás célja, hogy segítse Jordániát a szíriai válság társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésében, valamint hogy kiszélesítse a befektetési és üzleti lehetőségeket az arab országban. A megállapodást 3 milliárd euró pénzügyi forrás egészíti ki, amely támogatásokból, beruházásokból és makroszintű pénzügyi támogatásból áll.
A Politicónak nyilatkozó két forrás szerint azonban von der Leyen az uniós tagállamokkal való konzultáció nélkül hozta meg a döntést a pénzeszközök Jordániának történő odaítéléséről.
„Kész tényekkel szembesültünk, miközben mi álljuk a számlát” – mondta a hírportálnak egy névtelenséget kérő uniós diplomata.
„Nem ez az első eset, hogy von der Leyen ilyen mutatványt hajt végre, mert kedveskedni akar a világ vezetőinek. [A tagországoknak] egyre inkább elegük van ebből” – tette hozzá. A forrás nem említett más eseteket, amikor a bizottsági vezető elmulasztotta megvitatni döntéseit az uniós tagokkal.
A cikk szerint sokan elégedetlenek von der Leyen hatalomszerző taktikájával, különösen a külpolitikában, amelyet hagyományosan az Európai Tanács és az EU külügyi főképviselője irányít.
„Ursula von der Leyen minden alkalommal megragadta a külügyi hatalom legkisebb morzsáját is” – mondta Nacho Sanchez Amor európai parlamenti képviselő a hírportálnak. Úgy vélte, hogy a külpolitikai döntések növekvő koncentrációja az Európai Bizottságon belül ellentétes az unió alapszerződéseivel, amelyek szerint a külpolitikának a tagállamok hatáskörében kell maradnia.
„Kritikátlanul feltételeztük, hogy a külpolitika a bizottság felé hajlik, pedig ez nem a szerződések kerete” – mondta, és hivatalos vitát sürgetett a kérdésről.
Von der Leyen központosított megközelítése a jelentések szerint már az első hivatali ideje óta vitás pont volt, ami feszült kapcsolatokat eredményezett Charles Michel volt európai tanácsi elnökkel és az EU korábbi vezető diplomatájával, Josep Borrellel.
Mielőtt von der Leyen tavaly újraválasztották a vezetői posztra, arról is érkeztek jelentések, hogy számos uniós tagállam elégedetlen volt azzal, hogy túlzottan az éghajlatra és a gyengülő gazdaságra összpontosított, valamint nepotizmusa és politikájának átláthatatlansága miatt. Von der Leyen júniusi újraválasztása óta változtatott a napirendjén, és nagyobb hangsúlyt fektetett az unió versenyképességére és a védelemre.
