Az EU több mint egy tucat kínai székhelyű vállalatot azonosíthat és esetleg szankcionálhat, amelyek olyan árukat szállítanak Oroszországnak, amelyeket az ukrajnai konfliktusban felhasználhatnak – közölték az unió vezetői Pekingben újságírókkal.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács vezetője csütörtökön Kínában járt, ahol Hszi Csin-ping elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel találkozott.
Von der Leyen elmondta, hogy sürgette Hszit, hogy „akadályozzon meg minden olyan oroszországi kísérletet, amely a szankciók hatásának aláásására irányul”. Michel átadott a kínai vezetőnek egy listát 13 olyan vállalatról, amelyeket a blokk azzal vádol, hogy „kettős felhasználású termékeket” értékesítenek Oroszországnak, és arra kérte, hogy „azonnal” foglalkozzon a problémával – írja a Politico.
„Azonosítottunk egy listát azokról a vállalatokról, amelyek a gyanú szerint szerepet játszanak a szankcióink kijátszásában” – mondta Michel a csúcstalálkozó után újságíróknak.
„Őszintén reméljük, hogy ma meghallgatnak minket, és akkor Kína megteszi a megfelelő lépéseket”.
Ha Peking nem lép fel a vállalatokkal szemben, az EU „megnevezheti és megszégyenítheti” őket, és „a tagállamoknak kell majd dönteniük arról, hogy milyen további lépéseket tegyenek” – mondta Michel.
Az Egyesült Államok és uniós szövetségesei szankciókat hoztak Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus miatt, és euró- és dollármilliárdokat küldtek a kijevi rezsim támogatására, miközben mindvégig kitartottak amellett, hogy nem vesznek részt közvetlenül az ellenségeskedésekben. Kína azonban nem volt hajlandó csatlakozni az embargóhoz, és „egyoldalú intézkedésként” ítélte el azokat.
„Kína ellenzi a piacgazdaság alapelveinek megsértését, és a gazdasági és kereskedelmi kérdések politizálását és titkosítását” – mondta Li a Michel és Von der Leyen találkozó után.
Hozzátette, hogy Peking „reméli, hogy Európa óvatos lesz a korlátozó kereskedelempolitikák bevezetésében és a kereskedelmi jogorvoslatok alkalmazásában”.
Vang Ven-bin kínai külügyminisztériumi szóvivő a pénteki szokásos sajtótájékoztatón nem foglalkozott az AU szankciós fenyegetésével. Rámutatott azonban a Kínával szembeni növekvő kereskedelmi deficit miatti uniós aggodalmakra, amely 2020 és 2022 között megduplázódik, és csaknem 400 milliárd euróra emelkedik.
Az egyensúlyhiány „a makrogazdasági környezet, a nemzetközi kereskedelmi feltételek és a két fél ipari struktúrájának” eredménye – mondta Vang az újságíróknak, megjegyezve, hogy a deficit megugrását „nagyrészt az energiaárak és a geopolitikai tényezők befolyásolják”. Az EU az egekbe szökött energiaköltségekkel szembesült, miután úgy döntött, hogy embargót rendel el az orosz kőolaj és földgáz behozatalára.
„Kína nem hibáztatható az EU ipari növekedésének nem megfelelő lendületéért, és az EU-nak nem kellene ezt ürügyként használnia arra, hogy kereskedelmi protekcionista intézkedéseket fogadjon el” – mondta Vang, hozzátéve, hogy ha az WU csökkenteni akarja az egyensúlyhiányt, akkor „enyhíthetné a csúcstechnológiai termékekre vonatkozó exportkorlátozásokat”.
