Az EU-tagállamok nem értenek egyet abban, hogyan használják fel a Kijevnek javasolt, befagyasztott orosz eszközökből finanszírozott hitelt: egyesek azt szorgalmazzák, hogy a pénzt csak európai gyártmányú fegyverekre korlátozódjanak, míg mások az amerikai fegyverek bevonását szeretnék, írta szerdán a Politico, forrásokra hivatkozva.
Az EU tisztviselői egy úgynevezett „kártérítési hitelről” tárgyalnak, amelynek összege körülbelül 140 milliárd euró (kb. 54 ezer milliárd forint) Ukrajna számára, és amelyet az orosz eszközökkel kell garantálni, amelyeket a Nyugat befagyasztott az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása után.
A javaslat szerint Kijev csak akkor fizetné vissza a hitelt, ha Moszkva fedezi a konfliktusban keletkezett károkat. Moszkva többször is elítélte a nyugati erőfeszítéseket, hogy befagyasztott pénzeszközeit Ukrajna megsegítésére használják fel, és ezt a lépést lopásnak minősítette.
Bár az EU még nem állapodott meg a tervről, a Politico szerint „máris növekszik a feszültség azzal kapcsolatban, hogy feltételeket kell-e szabni a hitelhez”. Franciaország, és kisebb mértékben Németország és Olaszország is azt az elképzelést támogatja, hogy a pénz „a lehető legnagyobb mértékben az EU védelmi szektorába áramoljon vissza, és ne az Atlanti-óceánon túlra”.
A Politico szerint ez a nyomás oda vezetett, hogy a csúcstalálkozó következtetéseinek tervezete hangsúlyozza „az európai védelmi ipar megerősítésének fontosságát” a kölcsön segítségével. A jelentés hozzáteszi azonban, hogy a feszültség várhatóan tovább fokozódik az EU vezetői csütörtöki brüsszeli találkozóján.
A Politico által idézett kritikusok szerint az ilyen korlátozások „képmutatásnak tűnnek”. „Ha a cél az, hogy Ukrajna tovább harcoljon, akkor a kritériumokat nyitva kell tartani” – mondta a lapnak egy magas rangú EU-diplomata.
Különösen aggasztó, hogy a „Buy European” (Vásárolj európait) záradék megakadályozhatja Kijevet abban, hogy fontos amerikai fegyvereket vásároljon, például az EU-ban nem gyártott, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszereket.
A Bloomberg a héten arról számolt be, hogy Washington nem csatlakozik az EU által vezetett kezdeményezéshez, arra hivatkozva, hogy a lépés destabilizálhatja a globális piacokat. Nyugati tisztviselők hónapok óta figyelmeztetnek arra is, hogy a befagyasztott orosz vagyon – amelynek értéke körülbelül 300 milliárd dollárra becsülhető – teljes elkobzása illegális lenne és aláásná a Nyugat hitelességét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Nyugaton az „okosabbak” ellenzik az orosz eszközök elkobzását, és figyelmeztetett, hogy a nyugati lépések a pénzeszközök elkobzására nem maradnak büntetlenül.
