Ukrajnában nehéz lesz a mozgósítás – ismerte el Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök egyik vezető tanácsadója, hozzátéve, hogy Kijev erre a célra kívánja élesíteni propagandakampányát.
Az ukrán televízióban pénteken Podoljakot arra kérték, hogy kommentálja az ukrán tisztviselők és a fegyveres erők tagjai által nemrégiben végrehajtott razziát egy nyugat-ukrajnai tornateremben, ahol minden jelenlévő férfit behívólevéllel láttak el. Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak azok az esetek, amikor a potenciális sorköteleseket bevásárlóközpontokban, éttermekben és más nyilvános helyeken támadták meg a sorozók.
A vezető tanácsadó megvédte a sorozási akciót, azzal vádolva az ukránokat, hogy „egy szabad államban akarnak élni, ahol úgy viselkedhetnek, ahogy akarnak, de nem akarják megvédeni azokat a jogokat, amelyeket szeretnek”, hozzátéve, hogy a helyzet drasztikusan meg fog változni, ha Oroszország győzelmet arat.
Podoljak azt is elmondta, hogy Kijev meg kívánja változtatni „a mozgósítási eljárások propagandisztikus elemét”. Kifejtette, hogy sok múlik azon, hogy a kormány meg tudja-e nyerni azokat, akik „nem igazán értik, hogy mi is ez a háború, és milyen következményekkel járhat, ha nem a megfelelő módon fejezik be”.
Ukrajna nem sokkal az Oroszországgal való konfliktus kezdete után, 2022 februárjában általános mozgósítást hirdetett, amely megtiltotta a 18 és 60 év közötti férfiak többségének, hogy elhagyja az országot. A sorkatonai behívót azonban féktelen korrupció és a behívók megkerülése árnyékolta be. A BBC szerint mintegy 20 000 potenciális sorköteles menekült el az országból, hogy elkerülje a frontra küldést, és körülbelül ugyanennyien buktak le a határon.
November végén Zelenszkij egy új „komplex mozgósítási tervvel” jött elő, anélkül, hogy részleteket közölt volna. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára jelezte, hogy Kijev szerződéseket kötött toborzó cégekkel, hogy elcsábítsa azokat, akik nem akarnak bevonulni. Korábban a tisztviselő azt mondta, hogy az Oroszországgal való konfliktus során minden ukrán állampolgárnak „háborút kell vívnia vagy szolgálatot kell teljesítenie”.
Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) a múlt hónapban közölte, hogy Kijev nyugati támogatói azt tanácsolták Ukrajnának, hogy csökkentse 17 évre a sorkötelezettség alsó korhatárát, és emelje 70 évre a felső korhatárt, valamint hívjon be több nőt.
Kijevnek az élőerő-problémák megoldására irányuló törekvése a nyár elején indult, de érdemi eredményt nem hozott ellentámadás közepette akadozik. Moszkva pusztítónak nevezte Ukrajna veszteségeit.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Kijev az elmúlt hat hónapban több mint 125 ezer katonát veszített, hozzátéve, hogy a nyugati fegyverszállítások és Ukrajna döntése, hogy stratégiai tartalékait bevonja a harcba, „csak növelte az áldozatok számát”.
