Néhány napja több helyen is olvastam A Paksi Atomerőművet is lepipálja az új naperőmű című írást, amely szerint „várhatóan júniusban elkészül és üzembe áll az összességében 2700 megawatt névleges teljesítményű indiai napelempark első, 500 megawattos üteme.
A beruházás nagyságát érzékeltetendő: a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő reaktorai összesen 2000 megawatt névleges kapacitással rendelkeznek, a Paks 2-projekt pedig 2400 megawatt új névleges beépített teljesítménnyel számol”.
Sajnálatos módon ez az írás megtévesztheti az olvasót, hiszen azt a látszatot kelti, hogy egy 2700 MW összteljesítményű napelempark úgymond „lepipálhatja” a jelenleg üzemelő 4 paksi blokkot, vagy a Paks II beruházás keretében megépülő két új, VVER-1200 típusú blokkot is – írja az Atomenergia info.
Ez nem helytálló megállapítás, ugyanis nem a beépített teljesítmény a legfontosabb adat, hanem az, hogy egy adott erőmű éves szinten mennyi villamos energiát képes megtermelni. Ez különösen igaz az időjárásfüggő megújulókra és a naperőműparkokra is. A híradás egyáltalán nem tér ki a beruházási és egyéb költségek nagyságára, valamint a rendszerszintű kérdésekre és kihívásokra sem. De nézzük a tényeket és a számításokat!
Paks I
A paksi atomerőmű a beépített 2000 MW összteljesítménye révén 2016-ban 16,05 TWh villamos energiát termelt, amely mennyiség az itthon előállított villamos energia 51,3 százalékát biztosította. Nagyon fontos azt is kiemelni, hogy a 15 hónapos termelési ciklusra való átállás eredményeként a paksi 3-as blokk 100 százalékos éves teljesítménykihasználás mellett termelte a villamos energiát. Az időjárásfüggő megújulóknak ez sehogy sem sikerülhet, hiszen éves szinten a teljesítmény-kihasználásuk töredéke egy atomerőmű teljesítménykihasználásának.
Ez is egyértelműen mutatja, hogy nagy mennyiségben, üzembiztosan, az időjárási viszonyoktól függetlenül, versenyképes áron, valamint szén-dioxid-kibocsátás nélkül villamos energiát csak és kizárólag atomerőművekben lehet termelni jelenleg és a jövőben is.
Mi lenne, ha Paks I kapacitását napelemekkel kellene pótolni…
Hazai viszonyok között egy 1 kW-os napelem által éves szinten megtermelhető 1100 kWh villamosenergia-mennyiség (13 százalékos kihasználtság) figyelembevételével kiszámolható, hogy a 4 jelenlegi paksi blokk 2000 MW teljesítményének elméleti pótlása érdekében 14 594 MW naperőművi kapacitás beépítésére lenne szükség. Mindezek miatt a hivatkozott cikkben található 2700 MW-nyi kapacitás csak a töredékét tudná termelni a jelenlegi 4 paksi blokk által évente megtermelt villamos energiának. A többi műszaki és gazdasági aspektusról nem is beszélve.
Mi lenne, ha Paks II kapacitását napelemekkel kellene pótolni…
2016 elején Pécsen átadták azt a 10 MW kapacitású naperőmű-parkot, amely 4,2 milliárd forint európai uniós és állami támogatás segítségével valósult meg a mintegy 700 milliós saját forrás mellett, azaz a beruházás mintegy 4,9 milliárd forintba került. A naperőműparkot 10 ha területen alakították ki. A beruházási költség csaknem 85 százaléka európai uniós és hazai állami támogatás volt!
A fenti adatok és tények felhasználásával, valamint a hazai viszonyok között 1 kW napelem által éves szinten megtermelhető 1100 kWh villamosenergia-mennyiség (13 százalékos kihasználtság) figyelembevételével kiszámolható, hogy a két új paksi blokk 2400 MW (92 százalékos kihasználtság + önfogyasztás) teljesítményének elméleti pótlása érdekében 16 705 MW naperőművi kapacitás beépítésére lenne szükség.
A beruházási költség 8185 milliárd forintra adódna, amelyből a fenti támogatási mértéket figyelembe véve 6957 milliárd forint támogatásra lenne szükség. Ha a megtermelt villamos energiát például a METÁR keretében értékesítenék, akkor az éves szinten 578 milliárd forintba kerülne. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy egy naperőműpark élettartama 15-20 év, azaz a két új paksi blokk 60 éves garantált üzemideje alatt háromszor újra kell építeni a naperőműveket, azaz a beruházási költség nem 8185 milliárd forint lenne, hanem ennek az összegnek a többszöröse. A 16 705 MW teljesítményű naperőműpark területigénye is óriási lenne, hiszen a beruházás adatával számolva ez közel 167 km2 területet jelentene.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a nap- és szélerőművek időjárás-függőségük miatt nem tudnak állandó jelleggel villamos energiát termelni, termelésük folyamatosan, sokszor hektikusan változik. Éppen ezért óriási tartalékra (kiegyenlítő energiára) lenne szükség a villamosenergia-rendszer stabilitása, valamint a villamosenergia-fogyasztók biztonságos kiszolgálása érdekében. A fenti költségek a hatalmas tartalékok, vagy a szükséges hálózatfejlesztés költségét egyáltalán nem tartalmazzák.
Mit is jelenthet a kiegyenlítő energia költsége?
2016-ban például a kötelező átvételi rendszerben – a jelenleg beépített – megújuló energiaforrások tényleges termelésének a megadott menetrendtől való eltérése miatt a kiegyenlítő energia költsége közel 5,35 milliárd forintra rúgott, amelyből a pótdíjak csak 368 millió forintot tettek ki! Nem is érdemes belegondolni abba, hogy például csak ez a költség mekkora összeg lenne, ha Paks I, vagy Paks II kapacitása helyett megújulókat építenénk be a rendszerbe.
Mindezek egyértelműen rámutatnak arra, hogy Paks I és Paks II kapacitását időjárásfüggő megújulóval, jelen esetben naperőművekkel műszakilag és gazdaságilag teljesen észszerűtlen, lehetetlen kiváltani. Ettől függetlenül a globális klímavédelmi célok elérése érdekében csak és kizárólag egy helyes út létezik, ez pedig az atomenergia és a megújuló energiaforrások közös útja. Ennek teljesülése érdekében ugyanakkor rendkívül fontos, hogy e két energiatermelési módot reálisan, ne pedig érzelmi alapon értékeljük.
Ui.: Természetesen India sem csak és kizárólag naperőműveket épít a villamosenergia-igények kielégítése céljából, hanem nagyon ambiciózus az atomerőművek kérdésében is. A tények: jelenleg Indiában 22 blokk (6219 MW) üzemel, épül 5 blokk (3300 MW), terv és elképzelés szintjén pedig további 64 blokkal (69 600 MW) számolnak.