Megállapodás született kedden az Európai Unió tagállamainak nagykövetei között az Oroszországgal szemben bevezetendő széles körű gazdasági szankciókról.
Az Európai Unió külügyminiszterei a múlt héten határoztak arról, hogy elő kell készíteni olyan büntetőintézkedéseket, amelyekkel korlátozható Oroszország hozzáférése a tőkepiacokhoz, a védelmi szektor termékeihez, valamint az úgynevezett kettős felhasználású termékekhez, amelyeket katonai, rendészeti és polgári célokra is lehet használni, továbbá az úgynevezett érzékeny termékekhez, beleértve az energiaszektorban használatos technológiákat is.
A védelmi célú termékek, jobbára fegyverek Oroszországba irányuló exportjának tilalma a megállapodást ismerők szerint kizárólag az új szerződésekre vonatkozik majd, így például nem érinti közvetlenül azt a már hatályos szerződést, melynek értelmében Franciaország két Mistral típusú hadihajót szállít Oroszországnak. Az energiaszektorban a szankciók a mélytengeri és sarkvidéki olajfúrásokhoz szükséges technológiákat érintik, a földgázkitermelést egyelőre nem.
A pénzügyi szankciók egyelőre azt jelentik, hogy mostantól az Európai Unióban sem magánszemélyek, sem más, így bankok és vállalatok sem vásárolhatnak vagy adhatnak el orosz állami tulajdonban lévő vállalatok vagy fejlesztési bankok által kibocsátott új kötvényeket vagy részvényeket.
A büntetőintézkedések elfogadását követően pár órával közös közleményt adott ki Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője, amelyben azt írják: a szankciók elfogadása erőteljes figyelmeztetés, hogy “egy szuverén állam területének törvénytelen elcsatolása és szándékos destabilizálása elfogadhatatlan a XXI. századi Európában”. A két uniós vezető leszögezi: gyors és határozott válaszra van szükség, mikor az erőszak kicsúszik az ellenőrzés alól, és 300 ártatlan civil életét követeli, akik Hollandiából Malajziába tartottak.
“Az Európai Unió teljesíti kötelességét, megvédi és szavatolja polgárai biztonságát, valamint kiáll szomszédai és partnerei mellett” – szögezi le közleményében Van Rompuy és Barroso.
A közlemény emlékeztet, hogy az EU kollektív formában és kétoldalú találkozók alkalmával is többször kérte Moszkvát, hogy segítse elő a békés rendezést, ám a Moszkvából érkező vegyes üzenetek dacára “a vállalt kötelezettségek teljesítése elégtelen maradt”.
“Felszólításaink gyakorlatilag válasz nélkül maradtak” – írják közleményükben a politikusok, akik szerint a fegyverek és fegyveresek továbbra is akadálytalanul áramlanak Oroszországból Kelet-Ukrajnába, az erőteljes orosz állami támogatást élvező nacionalista propaganda pedig továbbra is a törvényellenesen tevékenykedő fegyveres szeparatisták mellett áll ki.
“Dühösen és frusztráltan szemléltük, hogy késik a nemzetközi hozzáférés biztosítása a légi katasztrófa helyszínéhez, hogy a roncsokat manipulálják, az elhunytakkal pedig tiszteletlenül bánnak” – áll a közleményben.
Van Rompuy és Barroso azt is világossá teszi: a büntetőintézkedések legújabb köre “azt az erőteljes üzenetet küldi az orosz vezetőknek, hogy Ukrajna vagy bármely kelet-európai szomszédos állam destabilizálásáért az orosz gazdaság súlyos árat lesz kénytelen fizetni”.
“Oroszország azt fogja tapasztalni, hogy saját lépései révén mind jobban elszigetelődik” – húzza alá Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso.
Az uniós vezetők azzal zárják mondandójukat: az EU készen áll arra, hogy a szankciókat visszavonja, ha Oroszország aktívan és egyértelműen hozzájárul az ukrán válság megoldásához.
Németország… tudjuk milyen erős a gazdaságának orosz kötődése, lévén orosz nyersanyag hajtja, szóval, nem fog ez fájni a németeknek gazdaságilag? De. Viszont Csakazértis megnyomják…
Németországban a kiterjedt orosz gazdasági kapcsolatok miatt eddig óvatosan viszonyultak az úgynevezett harmadik körös, egész gazdasági ágazatokat sújtó szankciók kérdéséhez, és valamennyi döntéshozó azt hangsúlyozta, hogy a német gazdaság is megszenvedheti őket. Az utóbbi néhány napon viszont fordulat történt. Az új irányt jelző nyilatkozatok sorát az Oroszországban tevékenykedő német cégeket összefogó szervezet – a Német Gazdaság Keleti Bizottsága – elnöke, Eckhard Cordes nyitotta meg, aki a Handelsblatt című üzleti lapban pénteken megjelent interjúban kijelentette, hogy a vállalatok hajlandók megfizetni a szankciók árát.
A hét végén többek között Sigmar Gabriel gazdasági miniszter, a szociáldemokraták (SPD) elnöke és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, a konzervatív CDU egyik tekintélyes vezetője foglalt állást a gazdasági büntetőintézkedések mellett. A szankciókat az EU és a német gazdaság is megérzi, de nincsen vállalható alternatíva – mondta Sigmar Gabriel a Der Spiegelnek. A büntetőintézkedéseknek fájdalmas következményei lesznek, “de milyen következményei lennének annak, ha Európa a gazdasági hatásoktól tartva tétlenül nézné a polgárháborút és az ártatlanok halálát?” – fogalmazott a gazdasági miniszter.
“Nem a gazdasági érdekek a legfontosabbak, hanem a stabilitás és a béke megóvása” – tette hozzá Wolfgang Schäuble a legnagyobb példányszámú vasárnapi lapban, a Bild am Sonntagban megjelent interjúban. “Ha a német pénzügyminiszter vagy a gazdasági miniszter azt mondaná, hogy legyünk óvatosak, mert a szankciók sértik a gazdasági érdekeinket, akkor ez csak azt jelentené, hogy a kancellár nem megfelelő személyt nevezett ki a pénzügyi és a gazdasági tárca élére” – fejtegette Schäuble, megjegyezve, hogy “a gazdaság fejlődését éppen a stabilitás és a béke megsértése veszélyezteti a legnagyobb mértékben”.
A német iparvállatok szövetségének (BDI) elnöke, Ulrich Grillo a Handelsblattban hétfőn közölt kommentárjában azt írta, hogy az eddiginél keményebb szankciók hatását az EU-ban és Németországban is erősen lehet majd érezni, de a gazdasági károkat bőven ellensúlyozná, ha sikerülne érvényre juttatni a nemzetközi jog előírásait. Grillo szerint Oroszország függősége a nyersanyagexporttól “lehetőséget kínál arra, hogy megindítsuk a vitát Moszkvában a 21. században követendő útról”. Vagyis meg szeretnék törni az oroszokat, méghozzá gazdaságilag akarják elroppantani Putyin gerincét.
Hasonlóan vélekedett a CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának helyettes vezetője, Michael Fuchs, aki az előző héten azt vetette fel, hogy meg kell vonni Oroszországtól a 2018-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogát, hétfőn pedig a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az orosz földgáz felhasználásának korlátozása lenne a leghatékonyabb szankció, mert Moszkva így kevesebb devizabevételhez jutna.
Németország a földgázfogyasztásának mintegy 85 százalékát külföldi forrásból fedezi, az orosz földgáz aránya a teljes fogyasztásban nagyjából egyharmados.
A Der Spiegel megbízásából a napokban készült felmérés szerint a németek 52 százaléka egyetért azzal, hogy keményebb büntetőintézkedéseket kell bevezetni Oroszország ellen, akkor is, ha ez sok munkahely megszűnéséhez vezet Németországban.
Japán is szankcionál
Az eddig vonakodó Japán is szigorúbb szankciókat léptet életbe Oroszország ellen az ukrán válsággal kapcsolatban – közölte a japán kormány szóvivője hétfőn. Az intézkedések között szerepel a Krím félsziget Ukrajnától való “elszakítását” támogató személyek és csoportok Japán bankokban található vagyonának befagyasztása, továbbá krími termékek importtilalma is.
A távol-keleti ország eddig csak korlátozott szankciókat alkalmazott Oroszország ellen, vízumkorlátozást és egyes bilaterális tárgyalások felfüggesztését. Japánnak jelentős gazdasági érdekei fűződnek Oroszországhoz, annak ellenére, hogy a Kuril-szigeteket érintő területi vitája miatt a második világháború óta békeszerződést sem kötöttek egymással.
Tokió és Moszkva kapcsolatai az elmúlt években látványos javulást mutattak, aminek oka elsősorban a közös energetikai érdekekben rejlik: míg Oroszország az európai piacoktól való függés csökkentése érdekében a következő két évtized során meg akarja duplázni Ázsiába irányuló kőolaj- és földgázexportját, addig Japán jelentős energiahordozó-behozatalra szorul. A Japánba irányuló orosz kőolajexport 2013-ban 45 százalékkal nőtt, és a szigetország földgázellátásának tíz százaléka Szibériából érkezik.
Az oroszok többsége szerint a helyzet …
Az oroszok többsége szerint a Nyugat elhibázott politikája okolható az ukrán válságért – derült ki egy Moszkvában kedden közzétett felmérésből.
A felmérésből kiderül, hogy az oroszoknak csak 23 százaléka támogatja, hogy a luhanszki és donyecki népköztársaság a Krím félsziget mintájára Oroszország része legyen. A megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka biztos benne, hogy Moszkva hathatósan támogatja az ukrajnai szakadárokat.
A nyugati szankciók kedvezőtlen hatásaitól félők aránya az utóbbi 3 hónapban 52 százalékról 36 százalékra csökkent – közölte a moszkvai intézet.
A felmérés 1600 ember megkérdezésével készült.
Mit mond erre az oroszok külügyminiszter?
