Oroszország a Belarusszal közösen végzett Zapad-2025 katonai hadgyakorlat során bemutatta fejlett, nukleáris fegyverekkel felszerelhető hiperszonikus cirkálórakétáját. A Cirkon hatótávolsága akár 1000 km is lehet, és Mach 9-es sebességre képes, ami a hangsebesség kilencszeresét jelenti.
A pénteken kezdődött ötnapos manőverek Oroszországot, Belaruszt, a Balti-tengert és a Barents-tengert érintik, és legalább 13 000 katona, valamint több hajó és repülőgép vesz részt bennük. A gyakorlatok között szerepelnek szabotázsellenes műveletek, drónháború, elektronikus hadviselés és támadási forgatókönyvek, amelyek célja a két ország elleni támadás esetén a koordináció javítása.
A gyakorlatok részeként az orosz védelmi minisztérium vasárnap bejelentette, hogy sikeresen tesztelte a 3M22 Cirkon hiperszonikus rakétát egy célponton a Barents-tengeren. A kilövést az Északi Flotta Admiral Golovko fregattjáról hajtották végre, amelyet a minisztérium korábban „hajórombolónak” nevezett, mivel vertikális indító rendszerével kompatibilis a Cirkonnal. A minisztérium által közzétett felvételeken látható, ahogy a rakéta az ég felé repül, majd eltűnik a horizonton.
A „Zapad-2025” orosz-belorusz stratégiai hadgyakorlat során az orosz Északi Flotta erői rakétatámadást hajtottak végre a Barents-tengeren egy feltételezett ellenség ellen. A felvételen a Cirkon hiperszonikus cirkálórakéta. pic.twitter.com/65QhffJW4p
— Orosz Hirek (@OroszHirek) September 15, 2025
„A valós időben kapott objektív megfigyelési adatok szerint a célpontot közvetlen találat pusztította el” – közölte a minisztérium, megjegyezve, hogy a területet előzetesen lezárták a polgári hajózás és légi közlekedés előtt.
A Cirkon sebessége és manőverezhetősége miatt az egyik legfélelmetesebb hiperszonikus rakétának számít, ami megnehezíti a nyugati védelmi rendszerek, például a Patriot rendszer általi elfogását.
A gyakorlatokon szerepelt Oroszország Oresnyik közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétája is, amelyet tavaly mutattak be egy ukrán katonai üzem elleni tesztcsapás során, és amely egy nukleáris csapás pusztító erejével vetekszik.
Moszkva és Minszk hangsúlyozta, hogy a manőverek kizárólag védelmi jellegűek. A gyakorlatok előtt azonban a NATO elindította saját, Keleti Őrszem nevű hadgyakorlatát, amelynek célja Oroszország visszatartása. A lépés azt követte, hogy Lengyelország azzal vádolta Moszkvát, hogy drónokkal megsértette légterét – a Kreml ezt alaptalannak minősítette, és a NATO-t félelemkeltéssel vádolta.
